Folia archeologica 7.

Fejős Imre: A Nemzeti Múzeum ábrázolásai

214 Fejős Imre lapnak — előképeit egyedül Pollack rajzasztalán kereshetjük, ezért azok ném kárpótlást nyújtanak az elveszett tervrajzokért és szemléltetik a múzeum kialakulásának változásait. Még az építkezés alatt, 1842-ben jelent meg Hummitsch madártávlati rajza Pest városáról, a környezetéből messze kiemelkedő épülettel. Érdekesebb ennél a Közhasznú Vezér ugyanazon évi gyarló kőnyomata, méginkább egy ugyancsak negyvenkettőre tehető, bájos színes kőnyomat. (LIII. t. 2.) Ezeken jelenik meg először a Múzeum mai formája : a megemelt lábazat, az oldalrizalitok és a portikus szobor díszek nélkül, azonban a lépcsőkorlátokon az 1836. dioskurok helyett sphynxek alakjaival. A képeken az épületet kert övezi, amelynek alacsony kerítése az oszlopcsarnokot a körút felé nyitva hagyja, míg a belső oldalon íves alakban határolja az ültetvényeket és így inkább bekapcsolja az épületet környezetébe, mintsem elkülöníti attól. Tudjuk, az eredeti tervek ábrázolásainknak megfelelő változtatásai ekkor már megtörténtek, újat csak a sphynxek mondanak. Az is biztos, hogy Pollack már József nádor életében gondolt a kert kialakítására.

2 Viszont nem valószínű, hogy a hűséget, hasonlatosságot arcképen és vedután annyira megbecsülő kor ismeretlen mesterei a saját leleményükből adtak volna ilyen valószerű, nemcsak a szokásos háttérnek számító környezetet, hanem feltehetőleg a litográfiák a kert első, ideális elképzelését őrizték meg. De a kivitelezésnél meg kellett alkudni a hely adottságával. Bármennyire emelte volna a szabadon hagyott előtér a homlokzat monumentális hatását, a Szénatér-országúti vásároktól el kellett szigetelni a múzeumot. Egykori krónikás szerint a vásáros marhák a kerítés kapuján is bekóboroltak az épületbe.

3 A múzeum kialakításának utolsó szakaszát Winkles, továbbá Schwindt rajza után Fuchsthaller metszetei hozták. Mindkét darab, azonos előkép után dolgozva, híven adja a kivitelre került épületet, mindössze Schwindt rajzán több alakkal mozgalmasabb az előtér. Eltűntek azonban a lépcső-korlátokról a szobordíszek és helyüket egy-egy kandeláber foglalta el. Ezekre vonatkozólag Kubinyi igazgatónak Pollack-kal egyetértőleg szerkesztett 1848. emlékiratából az tűnik ki, hogy »a podestára« szánt szobordíszekről teljesen lemondtak és helyükbe 600 forint költséggel kandelábereket hoztak javaslatba.

4 A litográfiák tehát e vonatkozásban is hiteleseknek tekinthetők. Végül egy későbbi könyvdísz annak emléke, hogy szó volt a timpanon alatt magyar nyelvű felirat alkalmazásáról, amelynek szövegezését Horvát Istvánra bízták, bár valószínűleg nem a múzeum nevét, hanem valamely jelmondatot kívántak felvésetni.

5 1844 januárjában a főhomlokzat, 1847 júliusában az egész épület körül lebontották az állványokat.

6 A múzeum palotája megkezdte életét Pest és az ország történetében. Ezt az örvendetes eseményt a gyűjtemény azzal ünnepel2 A tervek változásaira : Lechner J. : A Magyar Nemzeti Múzeum épülete, (Bpest 1927) 14, 16 ; 25-38. - Zádor A. : i. m. 10 skk. - A kertre vonatkozólag : Pollack Mihály Jstván nádorhoz. 1847. okt. 4. Orsz. Levéltár. Nádori ir. 1848 : 2526. 3 Mátray G. : A Magyar Nemzeti Múzeum korszakai. (Pest 1868). 4 Kubinyi Á. : A Magyar Nemzeti Múzeum. A magyar Nemzeti gyűlésnek Hazafi tisztelettel, Pesten, júliusban, 1848. Az István nádor engedélyével készült memorandum ezer példányban jelent meg és július 29-én került a nemzetgyűlésen szétosztásra. Orsz. Levéltár. Nádor ir. 1848 : 759 és 2030. 5 Toldv F.: A M. Nemzeti Irodalom története, I. k. (Pest 1851) címlapjának \ignettája. — Pesti Hírlap, 1844. jan. 7. 315. sz. 11. 6 Der Spiegel, 1844. jan. 13. 32. - Életképek, 1847. júl. 25. 126.