Folia archeologica 7.

Fejős Imre: A Nemzeti Múzeum ábrázolásai

A Nemzeti Múzeum ábrázolásai 215 liette, hogy a nádor engedélyével a homlokzat képével díszített magyarnyelvű pecsételőt vehetett használatba.

7 A Pesti Hirlap önérzetes hangú tudósításban köszöntötte a várost a Rákos mezejétől fogva uraló nagyszerű alkotást és annak tervezőjét, aki a nemzet méltóságát kifejező eszméjét ilyen nemes alakban valósította meg. Büszkesége a múzeumnak, hogy »nem a szegény pórnép verejtéke« adta életét, hanem a nemességre rótt törvényes kivetés.

8 Kossuth lapjával egyezőleg írt két útikönyv, a Vezéd és Feldmann Wegweisere, a Pesti Divatlap pedig borítéklapjára tűzte a Múzeum és a Nemzeti Színház, két művelődési intézményünk képét. Azonban az egykorú lapokban több gáncs, mint elismerés érte az építkezést.

9 A sok kifogásról csodálkozva emlékezett meg egy külföldről hazatért magyar, megállapítva hogy a fenséges palota megállná helyét Münchenben is.

1

0 A romantikus ízlésváltozás befolyásolta »szakértőkkel« szemben, a klasszicista stílúsban építkező ország közönsége a saját lelkisége monumentális megjelenítésének érezte az új alkotást. Népszerűségének bizonyítéka többek között, hogy a divatos ködfátyol-képek hazai mesterei, a kassai Róth Imre és bizonyos Weisz, a Nemzeties a német-színházban tartott előadásaikon siettek a múzeumot vászonra vetíteni.

1

1 Méltó művész, Alt Rudolf vállalkozott a palota első természet utáni ábrázolására. Sandmann litográfiájában megjelent rajza a Calvin tér felől élénk környezetrajzot mutat. 1847-ben Alt ismét a múzeumon dolgozik. Ennek az aquarelljének ismerjük első, friss benyomásokat őrző vázlatát (LIII. t. 3.), és az ötvenes évek elején megjelent színezett litográfia kidolgozott előképét. Alt valószerű, fölényes rajztudású művei megkapóan tükrözik az ifjú Pest sürgő-forgó életében, düledező viskók közt derűs nyugalommal széttáruló múzeumot. Ugyancsak a bécsi művész alkotása Pest legérzékletesebb madártávlati képe, amelyen az épület uralkodik az egész városrész felett. Sajnálhatjuk, hogy a táj- és életkép magyar mestere, Barabás Miklós csak háttérnek festette meg a múzeumot a palatínus arcképén. Walzel kőnyomdájából 1847-ben egy kis igényű, mégis »a történeti kompozíció határán, álló litográfia« került ki.

1

2 Tárgya Kossuth és Szentkirályi követválasztási menete, háttérben a múzeummal. A forradalom azután végleg a történelembe emelte a Nemzeti Múzeumot. Petőfi a Nemzeti dalt szavalja a múzeum lépcsőzetén, ez a látomás minden magyar szívében él, jóllehet csak igen szerény, egykori képeink maradtak róla : egy tempera és egy címlap-litográfia. A forradalom emléke még az Illustrierte Zeitung fametszete, továbbá a felsőház részére átalakított díszterem eléggé száraz, eligazítónak készült röplapon megjelent litográfiája, amely az épület belsejének első önálló ábrázolása. Az elnyomás korának művei nemzeti műveltségünk fokozott megbecsüléséről tanúskodnak, már ami a kispénzű réteget illeti. A nagy vagyonúak legtöbbjéből kiveszett a hazafias áldozatkészség. Két csoportra oszthatjuk a ránkmaradt emlékeket. Egyik a múzeum környezetének rendezéséért folytatott ' Mátray U. : i. m. 44. 8 Pesti Hirlap, i. h. 9 Vö. Der Spiegel, 1844. Jan. 13. 32. - Honderű, 1844. nov. 23. II. 338-339. - Életképek, 1846. 1. 384. Az utolsó »üllepedett ganédombra emlékeztető különcöt« emleget! 1

0 Csatárv 0. (Kovách László) : Uti emlékek. Életképek. 1845. jan. 24 - 27. 1

1 Honderű, 1845. ápr. 15. I. 299. 1

2 Vayer L. : Kossuth Lajos alakja az egykorú művészetben. Emlékkönyv Kossuth Lajos születésének másfélszázados fordulójára. (Bpest 1952) II. 439 sk.