Folia archeologica 7.

C. Willielmb Gizella: Martino Rota magyar arcképei

160 C. Wi/helmb Gizella A jegyzetben említett grafikai szakirodalom a lap nálunk meglevő darabjánál korábbi állapotot is ismer, az »ET LOCUMTENENS« felirat előtt, ez a történelmi tényekkel teljesen egybevág, mert I. Miksa 1572. június 24-én nevezte ki az érseket királyi helytartóvá.

1

5 A metszet keletkezési ideje 1571 ősze. Verancsicsot ugyanis ez év szeptemberében Bécsbe hívták a következő évi országgyűlés előkészítésére

1

6. Ez alatt az idő alatt készülhetett róla a második Rotaportré, amelynek feliratát 1572-ben kibővítette. Ez a kettejük között fennálló szoros kliens-pártfogó viszonyra utal. Még egy mű tanúskodik erről a kapcsolatról, a halott. Krisztust ábrázoló rézmetszet, amelyet Verancsicsnak, mint prímásnak ajánlott a művész.

1

7 Az arckép ezüstös tónusa, plasztikus kidolgozása és az arc jellemző ereje a művész legjobb művei közé sorolja e lapot, bár éppen az arc kiemelése az alak és a környezet rovására kissé megbontja a képszerkezet egyensúlyát. Az arcvonások megegyeznek a fentebb adott leírás adataival és az élet után készült Lorch-metszettel. Ezért teljesen valószínű, hogy ez a portré is közvetlen szemlélet rögzítése. Nagyobb jellemző ereje és reprodukálásra alkalmasabb beállítása megmagyarázzák, hogy a múlt század történeti érdeklődéssel bíró esztendeiben inkább ennek a metszetnek a mellképkivágatait, közölték minta profil arcképet. Legkorábbi másolata Ehrenreich Sándor Ádám »Icones Principum« című sorozatában jelent meg 1825-ben,

1

8 Decker Johann Stephan rajzolta kőre Fendi Péter után. Felirata azt említi, hogy a bécsi császári könyvtár eredetije után készült. Rota másodjk arcképét vette alapul a »Fillértár« 1834-es évfolyamának ismeretlen rajzolója is és Röhn Alajos 1857-es kőnyomata, amely Podhradczky József Verancsics-életrajzának főcímlapja előtt található. A sort egy évszám nélküli kőnyomat zárja be, amely Schmid János kőmetsző intézetében készült. Sorrendben következő három magyar arcképe 1575-ben látott napvilágot. A legérdekesebb és legszebb ezek közül Balassa János királyi főajtónálló-mesternek, Balassa Bálint apjának arcképmetszete.

1

9 (Bécs, Albertina-gyűjtemény) (XLIII. t. 2.) Mellkép semleges háttér előtt. Balra néz, kissé balra fordul. Gyér haja, ritkás szakálla és tömött bajusza van. Vértezetére keskeny fehér inggallér hajlik ki. A felső jobb sarokban a Balassa-család címere. A kép alsó részét elfoglaló felirat szélén olvasható a jelzés : Martinus Rota F. Balassa János a XVI. századi magyar történelem jelentős alakja. Fiatalabb éveiben tevékeny részt vett a török elleni háborúban, mint a felvidéki felkelő nemesség és a bányavárosok főkapitánya. 1569-ben sógorával, Dobó Istvánnal, az egri hőssel együtt elfogják, mert részes a magyar urak szervezkedésében, amit a törökdúlással szemben tehetetlen Habsburgok iránti elégedetlenség hívott életre. Károlyi Árpád erről szóló munkájában megírja,

2

0 hogy felfedeztetése pillanatában ez az »összeesküvés« korántsem volt annak nevezhető és részben az uralkodóház félelme, részben az áruló Kenderessi fontoskodása miatt öltött a 1

5 Sörös P. : Verancsics további élete. Magyar Sión (1898) 415. 1

6 Uo. 411. 1

7 Bartsch : i. m. 253., 14. sz. 1

8 Gemeinnützige Blätter (1825) LXXI. sz., 561. — Singer : Allgemeiner Bildniskatalog. XIII. 98569. sz. 1

9 N agier : i. m. 228. 57. sz. - Bartsch: i. m. 264. 57. sz. - Le Blanc: i. m. 368., 56. sz. 2

0 Károlyi Á. : A Dobó—

Balassa-féle összeesküvés története. (Budapest 1879)