Folia archeologica 7.
C. Willielmb Gizella: Martino Rota magyar arcképei
158 C. W il hel mb Gizella Magyarországra. Itáliai egyetemi tanulmányai után Zápolya János szolgálatába szegődött, ebben is követte nagybátyja példáját, s a király diplomatája lett. Később, Izabella udvarában összetűzött Fráter Györggyel, és mivel ezzel Erdélyben el volt vágva érvényesülésének útja, átpártolt Ferdinándhoz. Nevét a királyi Magyarországon is, mint diplomata tette híressé, két portai követsége közül a második a drinápolyi béke megkötésével végződött. Szolgálatai jutalmául előbb pécsi, majd egri püspök lesz, míg végül a legmagasabb egyházi méltóság, az esztergomi érsekség betöltésére jelölik, amit 1569. október 17-én nyert el. 4 Természetes, hogy földije Rota, aki — amint azt fentebb említettük — udvari alkalmaztatását is részben neki köszönhette, nem mulasztotta el az alkalmat, hogy díszes, jelképes utalásokkal teli metszetben megörökítse ez alkalomból pártfogóját. Már korábban is maradandó jelét adta hálájának és tiszteletének egy Tizian után készült Bűnbánó Magdolnát ábrázoló metszettel, amelynek ajánlása Verancsicshoz szól. 5 E metszet keletkezése 1568—69-re tehető, terminus post quem-je Rota udvari alkalmazása és Verancsics törökországi követségből való megérkezése, míg az érseki kinevezés a terminus ante quem,, mert a feliraton Verancsics még mint egri püspök szerepel. Ezekután a művész örömmel üdvözölhette az alkalmat, hogy a prímást magas méltóságában megörökítse. Az arcképnél más mester alkotása után indult és Antonio Abondio olasz származású éremművész Verancsics-érmét veszi alapul. A bal profilban adott domborművű portré 8 beállítását teljesen átveszi és a részleteket a metszet adta lehetőségekhez képest — a haj és ruházat aprólékos kidolgozásával — gazdagítja. Az ovális, felirattal kereteit arcképet hármas vízszintes és függőleges tagolású építészeti keretbe foglalta. A felső részben a család címerét, amelyet az érsekség jelképei egészítenek ki, lebegő angyalok tartják. A középső részben találjuk magát az arcképet, mellette jobbról-balról Merkur és Minerva alakja. Az alsó részben jelképes csoportozat, küzdő sas és sárkány (kereszténység és pogányság), kétoldalt pedig egy-egy városkép, melyek közül a jobboldali valószínűleg Konstantinápoly, a baloldali Bécs kisméretű ábrázolása. Ezzel Verancsics sikeres diplomáciai működésére utal. Az alsó jobbsarokban látható feliratos kövön van a művész jelzése : »MART IN US ROTA. SI-BENIC.« A kompozíció fölötti irattekercsen hatsoros latin vers, amely a család címerére és a püspök jelmondatára utal. Nagler szerint, a lemeznek a verses irattekercset ábrázoló részét a későbbi időkben levágták és csonkán nyomtatták le újra. Ennek bizonyítéka az, hogy Bartsch a Nagler szerinti első état-t nem ismeri. 7 E. metszet lemeze a XVIII. században az akkor Sebenicóban élő Draganich-Vranchich grófi család birtokában volt, s így emlékezik meg róla a múlt század közepén Iván Kukuljevic-Sakcinski is 8. A metszet keletkezési idejét 1570-re tesszük, az érem keletkezése utánra, amelyet Habich az 1569—73 közötti időből keltez, Gerevich viszont csak az 1569-es évet veszi fel. 9 Megokolásában felemlíti Abondiónak ez év tavaszán 4 Szinnyei J. : Magyar írók élete és munkái. XIV (Budapest 1914) 1076. h. 5 Bartsch: i. m. 257. skk, 23. sz. 6 G. Habich: Die deutschen Schaumünzen des XVI. Jahrhunderts. 1 1/2. (Müncheni 1934) 3355. sz. 7 L. a 3. jegyzetet. 8 Fortis : Viaggio in Dalmazia (Venezia 1774) 148. — 1. Kukuljevic—Sakcinski: i. m. 382., 115. sz. 9 Gerevich T. : Antonio Abondio császári és királyi udvari szobrász, festő és éremkészítő. Klebelsberg-Emlékkönyv. (Budapest 1925) 483."
