Folia archeologica 7.

Szabó Kálmán: Honfoglaláskori párták

Honfoglaláskori párták Évszázadokon át pártának neveztük azt a fejet koszorúzó szalagot, amelyet fémveretekkel, gyöngyökkel, fémszálakból sodrott fonallal, vagy kövekkel ékesítettek. A pártát csak a leányok viselték, mint hajadonságuk jelképét. Használata népünknél általános volt. Számtalan szólásmondás, közmondás őrzi emlékét. Pl. »Pártában maradt« — azaz, nem kötötték be a fejét, nem ment férjhez, ahogyan mondották a vénleánynak »Fejébe sült a párta«, vagy »Búra termett pártát« viselt. Népdalaink is gyakran emlegetik : »Jaj pártám, jaj gyönyörű gyöngy pártám, szűzi koronám«, vagy : »Szűz fejemen a párta, kontyát hiába várta« stb. Kérdés : vajon honfoglaláskori leányaink viseltek-e pártát s azt mivel díszítették. A feleletet erre a kecskeméti múzeumnak a háborúban elpusztult három sírlelete és annak párhuzamai adják meg. A sírokat és a leleteket az alábbiakban ismertetem : Lakihegy A. sir. A sírt 1936. III. 14-én a Kecskemét határához tartozó Lakihegyen Cs. Kovács István földjén szőlőföld forgatásakor találták. A leleteket és csontokat behozták a múzeumba. A hitelesítő ásatás alkalmával a lelet körülményeit nagyjából sikerült tisztáznom. A leletek a következők : {XXIX. t. 1—8.) 8 db vékony ezüstlemezből préselt korong, gyöngysorral övezett mezejében virágdísz. A díszítés hátterét a többi honfoglaláskori vereteinkhez hasonlóan aranyozták. Peremükbe felvarrásra szolgáló két lyukat ütöttek. A találók azt állították, hogy e vereteket a koponya homlokrészén találták ; ezt a koponyacsonton levő bronzrozsda nyomok igazolták is. A koponya megítélésem szerint 18—20 éves lányé lehetett. A sírban még a következő tárgyak voltak : (XXIX. t. 9.) körte alakú tömör bronzgomb, a találók szerint a nyakban volt (XXIX. t. 12—37.), 24 darab rombus alakú, ezüstlemezből való veret, hátterük aranyozott. Állítólag a csontváz mellrészén találták. Felvarrásra szolgáló füleikben lenvászon darabok voltak (XXIX. tábla 10.). Erősebb ezüstlemezből kivágott s végein átlyukasztott pánt töredékei, valószínűleg ruhaujj-szorító karperecek voltak. Ügy látszik a lószerszámot a lábaihoz tették, itt találtuk ugyanis a hevedercsatot és a két — feltűnően kisméretű — kengyelvasat (m 12,2—13,3 cm, 10,5—12 cm). Az eddigi ásatási tapasztalatok nagyjából egyeznek a találók megfigyeléseivel, talán azzal az eltéréssel, hogy a rombus alakú díszek nem a mellen, hanem a nyakban, a merev nyakú ing nyakán lehettek.

1 1 A bodrogszerdahelyi, még közöletlen ásatásoknál a nyakon szép rendben találtak korongos és csüngős veretsort, a jobbválltól hátul a balvállig ívelőn pedig nagyobb korongsort (László Gyula szóbeli közlése).