Folia archeologica 6. (1954)

L. Kovrig Ilona: Germán lelet Gyuláról

Germán lelet Gyuláról 89 fejlapdíszítésén.

1

8 A mi példányunk madárfejeinek elhelyezését talán legjobban a Suuk-sui temető 55. sírjának fibulájával tudjuk összevetni, ahol a fejlapon csak egy-egy felfelé néző madárfej van (i. m. VI. t. 5.). E fibulák legnagyobb része széles kengyelű, de a néhány keskeny kengyelű darabon szintén megfigyelhetők azok a keresztrovátkák, melyekre a gyulai fibulák kengyelén felhívtuk a figyelmet. A gyulai lelet csatja (XX. t. 6.) beleilleszkedik a gót csatok körébe. A Dnyeper vidékétől Ausztriáig, Itáliáig és Franciaországig sok változatban ismeretes.

1

9 A bordázott csatkarikának is ismerjük rokonait. A sipovói kurgánleletek között levő bordázott csatról megemlítik, hogy a csatfej az alsó részen kivájt.

2

0 Bordás karikás csatok hazai leletegyüttesekből Csornáról

2

1 és Gyöngyösapátiból is ismertek.

2

2 Bulgáriából Trojánból sugaras díszítésű fibulával együtt halomból került elő. 500 körűire teszik idejét.

2

3 A gyulai csat lemezének domborított mintája talán olyan rekeszes díszítés emlékét őrzi, mint amilyen a szeged-nagyszéksósi lelet egyik csatján van.

2

4 A gyulai lelet kalcedongyöngye, borostyánja és zegzug vonalakkal díszített fekete pasztagyöngye a hazai ezüstlemezfibulás leletek egy részéből ismert. Az intercisai lelet gyöngyei között színes pasztából készült szarmata gyöngyök is vannak, barázdált zöld gyöngye és borostyánjai szintén az ezüstlemezfibulás leletekben, de ezenkívül jóformán egész Közép-Európában ismertek. ч Láttuk, hogy a gyulai és intercisai leletek fibulái bár pontos hasonmásaikat nem találjuk, mégis, díszítőelemeik, technikájuk és részben alakjuk alapján hozzákapcsolhatók olyan magyarországi fibulacsoporthoz, amely a gót rombuszlábú fibulából alakulva — egyes kutatók szerint — éppen területünkön fejlődik ki, és válik egy Nyugat-Európában szélesen elterjedt fibulatípus ősévé. A láblapot díszítő ferde rácsminta és az apró lombuszminta kialakulására a későrómai ékvágásos csatok is feltétlenül erős hatással voltak.

2

5 Nagyon érdekes megjegyezni, hogy valószínűleg éppen Intercisából való az а IV. századi római övfelszerelés, amelyen az ékvágásos és csavart indás díszítés mellett a ferde rácsminta is szerepel.

2

6 A leletek korának meghatározásához — mint már említettük — támaszpontot adnak azok a hazai gepida temetők, ahol hasonló díszítésű fibulákat találtak. A kiszombori temetőaz V. sz. második felétől а VI. sz. közepéig lehetett használatban "(a 40. sírban I. Anastazios érem) ,

2

7 A 88. sír fibulája ennek az időszaknak az első felére esik. Kühn 450—500 közé helyezi a kleinhünigeni 1

8 Hampel : i. m. III. 44/1 — Fettich N., Magyar Múzeum 1945. 67 — Kovrig I., A. É. 1951/11. XLIV. t. 1

9 K. Gloger : Germanen in Osteuropa, 1943. 158. 57. kép. — W. Kubitschek : Jahrbuch f. Altertumskunde V. III. t. 8—9.-— N. Äberg : Die Goten und Longobarden in Italien, 293. — E. Beninger : Der west gotisch-alanischen Zug nach Mitteleuropa, 16. kép. 2

0 Minajeva : ESA, IV. 201, 14. kép 2

1 Alföldi A. : Leletek a lmn korszakból Arch. Hung. IX. VIII. t. 2

2 Nemeskéri J. : A. É. 1944—45. XCVII. t. 5. 2

3 J. Welkov : Germania, 1942. 48. 9. t. 4 2

4 Fettich : Arch. Hung. XXXII, I. t. 6. 2

5 G. Behrens : Spätrömische Kerbschnittschnallen, Schumacher Festschrift, 1930. 293—294. 2

6 G. Behrens : i. m. 290. 8. kép. 2

7 Török : i. m. 146.