Folia archeologica 6. (1954)

B. Thomas Edit: Későrómai márványasztallap Csopakról

Későrómai márvány asztallap Csopakról 83 ahol egyaránt a későantik művészet kifejezési formái nyújtották az áhítatkeltés és eszményítés eszközeit.

5

9 Ez a jelenség különösen jól megfigyelhető a pannóniai anyagban a bronz ládavereteken. Ezt tapasztaljuk a szentendrei példányokon, a két intercisai darabon pedig Meduzafő és egy női portréfej szerepel a Péter és Pál apostolokat ábrázoló medaillon mellett, s köztük apotropaionok töltik ki a teret. Egy harmadik intercisai darabon egy lemezkén a keresztény jelenetek mellett Orpheus is jelen van, a veret sarkaiban Nagy Konstant in us féle Krisztus-monogram és galamb jönnek elő, de ott találjuk még Jupitert kétszer, Minervát, Mercuriust kétszer, Marsot háromszor.—A császári ládavereteken a keresztény jelenetek mellett az évszakok és a hét istenségei fordulnak elő. A keresztény jeleneteknek syncretikus vegyítése a pogány mitológiával és az apotropaionok nagy szerepe a tartomány északi részének keresztény hitéletére világít rá. A mitologikus ábrázolások művészi vizsgálata pedig a hellenisztikus keleti művészet Pannóniában való nagy térfoglalását mutatja.

6

0 Nézzük meg közelebbről, hol vannak azok a művészeti centrumok, melyek csopaki márványtálunk és a hozzá hasonló példányok kőfaragó művészeire hatottak. - Már a pannóniai ládaveretek művészi eredetét kutatva Supka

6

1 is utalt a keleti eredetre, sőt Drexel

6

2 is a futó állatalakos mezőkben az alexandriai friesdekoráció utolsó újraéledését látja. Nagy Lajos a pannóniai ókereszT tény jellegű anyagban a szentendrei, dunapentelei és kisárpási bronzlemezeken a futó állatokat hellenisztikus hagyománynak tartja. Volbach

6

3 a Londonban lévő Projecta menyegzői ládáján a csavartvonalas díszt és az árkádok alatt álló alakokat szíriai és keleti hatásokra vezeti vissza.

6

4 Ha most ezeket a tényeket és feltevéseket összevetjük az ismertetésünk tárgyát képező táltípus elterjedési térképével (v. ö. 9. ábra), lehetetlen fel nem figyelnünk az egyiptomi lelőhelyek nagy sűrűségére és különösen a tálak gyakori előfordulására a Nilus-delta vidékén. Ez az a terület, ahová a legkorábban elkerültek a görög művészet alkotásai, és ahol később kialakult a sajátosan helyi jellegű egyiptomi hellenizmus. De nemcsak a tárgyak és ábrázolások, hanem egykorú írásos feljegyzés is bizonyítja, hogy Egyiptomban ezek a márványasztalok hozzátartoztak a keresztény templomok felszereléséhez. Egy papyrus megőrizte számunkra Ibion község Apa Psaios szentegyháza kincseinek és egyéb felszereléseinek jegyzékét az V—VI. századból. Ezen a jegyzéken többek között szerepel egy márvány asztallap és egy bronzból való három ágii asztalláb is.

6

5 A római hódítás és kereskedelmi kapcsolatok elviszik Egyiptomba a római művészet alkotásait is, és ebből az eklektikus művészeti és kultúrkörnyezetből kerülnek ki a negyedik század elejétől ezek a sajátosan késő5

9 V. ö. Alföldi A. : i. m. 1942. 6. kny. U. és K. Müller : Kirchengeschichte 1. 2. 1929. 344. sk. 6

0 Nagy L. : Pann. Sacr. 138. skk. 6

1 Römische Quartalschrift 1913. 162. skk. 6

2 Alexandrinische Silbergefässe der Kaiserzeit. Bonn. JB. 118. (1909). 192. és 218. 6

3 Metallarbeiten des christlichen Kultes in der Spätantike und frühen Mittelalter. 1921. II-III. t. 6

4 Nagy L. : Pann. Sacr. 138. sk. 6

5 Moravcsik Gy.: A papyrusok világából. 1942. 266. sk. 145. sz. Az adatot dr. Radnóti Aladárnak köszönöm. 6*