Folia archeologica 6. (1954)

B. Thomas Edit: Későrómai márványasztallap Csopakról

82 В. Thomas Edit és a Galerius által kibocsátott türelmi rendelet új lendületet adott Pannónia kereszténységének,

5

5 de most már a régi orthodox keret helyett az arianizmus formájában. Az arianizmus terjedéséhez hozzájárul provinciánkban két pannóniai presbyter, Valens és Ursacius püspökké választása, akik már korábban tanúságot tettek az arianizmushoz való ragaszkodásukról. Az orthodox egyházközségek helyébe ettől az időtől az arianusok lépnek. Az arianizmus ezzel a 330-as évek elején bevonul Pannóniába. »Az arianizmus elsősorban a krisztianizált görög szellem alkotása ; problémáit a keleti kereszténység teológiájának fejlődése magyarázza. Alapvető okmányai, polemikus irodalma a hellének nyelvén szólt a keresztényekhez. Mindezek latin fordításban csupán a IV. század ötvenes éveinek elején jelennek meg. Nem tévesztendő szem elől, hogy az arianizmus területi elterjedése nagyjában összeesik a görög kereszténység földrajzi kiterjedésével, Itália, Afrika, Hispania, Gallia sohasem vált ariánussá. Pannóniában is az arianizmus gyökérverését elsősorban a IV. sz. elején még meglévő görög keresztény műveltségű rétegnek kell betudnunk, minthogy csupán az e kultúrához közelálló elemek jelenléte mellett érthető meg az, hogy provinciánkban a keleti teológia görög nyelven vitatott kérdései olyan sokáig el nem halkuló visszhangra találtak.«

5

6 De nemcsak a görög irodalom és szellem áramlik be az arianizmussal Pannóniába, hanem úgy látszik, az újonnan épülő keresztény egyházak felszerelési tárgyain is meglátszik a- keleti hatás. így lehetett ez a csopaki tálperem és a hozzá hasonló tárgyak esetében is. Rendeltetésüket tekintve ezek az enyhén bemélyített, laposfenekű tálak egyben asztallapként is szolgálhattak. A feldolgozók közül többen a halottak tiszteletére rendezett szeretet vacsorával, az agapeval hozzák kapcsolatba őket, azért, mert a díszítések nagy része ó- és újszövetségi jeleneteket ábrázol. Az ábrázolások témáját tekintve, a Jónás történetének jelenetei, Dániel az oroszlánok között, a három ifjú hálaéneke szerepelnek a bibliai témakörből legtöbbször a márványperemtöredékeken. A görög szertartású keleti egyház ünnepi, hajnali istentiszteletének, az ú. n. orthrosnak a gondolatkörében kizárólag ezek az ószövetségi történetek jelennek meg. Az orthrosnak egyik része a litia, vagyis az élelem megáldása. Ilyenkor a kenyér, az olaj, a gabona és a gyümölcs került beszentelésre. A keleti liturgia szertartáskönyvében

5

7 a litiának pontos leírását kapjuk. Tehát ezeknek a díszített peremű márványtálaknak az orthros egyik részében, a litiában van szerepük, ilyen tálra helyezik a megáldandó ételeket.

5

8 Mindezideig az ilyenfajta tálak rendeltetésére leginkább csak találgatások történtek ; azt hisszük, hogy az ábrázolt jelenetek és a liturgikus szöveg egybevetésével sikerült ezt a kérdést megoldani. Míg a hivatalos egyházi használatban lévő tárgyak diszitései a szigorú egyházi szimbolika törvényeinek vannak alávetve, addig a lakosság által használt ókeresztény jellegű tárgyakon a felületeken a keresztény jelenetek sohasem jelennek meg tisztán keresztény környezetben. A keresztény kultusz ritusai sok hasonló vonást tartalmaztak a misztérium vallások szent cselekményeivel is. Meglátszik ez a kapcsolat mindkét fél templomában, 5

6 Alföldi A. : Studi Italiani in Ungheria 1942. 6. 9., és Eusebius IX. 1. 7. skk. 5

6 V. ö. Nagy T. : i. m. 93. sk. " Kranyák G. : Szertartáskönyv, 1929. 13. 5

8 Az idevonatkozó adatokat dr. Timkö Imre egy. m. tanárnak köszönöm.