Folia archeologica 6. (1954)

B. Thomas Edit: Későrómai márványasztallap Csopakról

Későrómai márvány asztallap Csopakról 81 ma Bécsben őriznek. 5 0 Praschniker inkább prothesis asztalra gondol, melyre az áldozati kenyereket helyezték. Fleury a besangoni lapot és a bécsi tálat is a VII. századra datálja. Praschniker szerint ez későinek látszik, és egy korábbi időpontot valószínűbbnek tart. A korhatározást illetőleg azonban nem foglalt állást. A feldolgozásunk tárgyát képező márvány tálperemtöredék, a felsorolt analógiákat és az előfordulási helyüket összevetve, keletről származik. Az ismert példányok legnagyobb számban Egyiptomban, Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában fordulnak elő. Tehát a hellenisztikus kultúrkörben kell eredetü­ket keresni. A nyugati provinciákból eddig egyetlen reliefdíszes peremű példányt sem ismerünk. A Csopakon felszínre került töredék az ilyenfajta tálak legészaknyugatibb előfordulása. Mindez nem lehet véletlen. Pannónia területén, mint sok más esetben is kitűnt már, érdekesen találkozik kelet és nyugat kultúrája, és a két különböző szellemben fogant áramlat félreismerhetetlenül rányomja jegyét a pannóniai lakosság életfor­májára, külső és belső megjelenési formáira. Vizsgálatunk tárgyát, a reliefdíszű márványtálperemmel kapcsolatban a pannóniai kereszténységnek keleti kapcsolatai is képezik, Nagy Tibor részletes és mindenre kiterjedő munkája alapján. 5 1 Ezek ismeretében vilá­gossá válik egy, a tipikusan keleti rítushoz tartozó kultuszedény idekerülése és alkalmazása. A Duna mentén a keleti népek, a kisázsiai görögök, a különböző csapat­testekben szolgáló szírek, egyiptomiak és zsidók a II. századtól kezdve egyre tömegesebben özönlenek be, amit a leletekben megjelenő keleti ékszerek, használati tárgyak mellett a kőemlékek is bizonyítanak. A Pannóniába került keleti elemek között már korán előfordulhattak keresztények is, de egyházközségekbe szervezett kereszténységnek az első két században Pannó­niában nincs nyoma. A III. század közepe táján a pannóniai Cibalae városában ismerünk csak keresztény egyházközséget. 5 2 Az alig-alig meggyökeresedett pannóniai kereszténységet a III. század nagy keresztényüldözései erősen megviselhették. A Valerianus- és Diocletianus-féle üldöztetések aktáiból megismert pannóniai keresztények közül Eusebius, Irenaeus, Demetrius, Synerotas görögös nevei, továbbá a Victorinusnál kimutatható ellatinosodási folyamat archaisztikus a keleti teológiával rokon gondolatai, a tőle megőrzött hit­formula keletre mutató vonásai arra engednek következtetni, hogy Pannóniá­ban is elsősorban a hellenizmushoz közelálló rétegek között vert gyökeret a kereszténység. 5 3 Hogy pedig a népességnek ez a része mekkora volt, bizo­nyítják a meglehetősen nagy számban ránkmaradt feliratos emlékek, melyek szerint a görög nyelv és kultúra még a IV. században sem volt idegen a pannóniai kereszténységtől. így válik azután érthetővé, hogy az arianizmus nálunk olyan erősen és hosszú időre meggyökeresedett. 5 4 Eicinius uralmának kezdetén a súlyos politikai helyzet miatt nem ért rá vallási kérdésekkel foglalkozni, így az üldöztetés uralma alatt ellanyhult, 5 0 Fleury : i. m. 164. LH. t. 5 1 Nagy T. : i. m. 6 2 V. ö. Nagy T. : i. m. 31. 5 3 Nagy T. : i. m. 30. 1. 5 4 V. ö. Nagy T. : i. m. 30. 6 Folia Arch. VI. — 9998

Next

/
Thumbnails
Contents