Folia archeologica 6. (1954)

B. Thomas Edit: Későrómai márványasztallap Csopakról

Későrómai márvány asztallap Csopakról 77 Laodicea ad I/ycum (Phrygia)-ból, a születő kereszténység egyik metropolisából került felszínre, és Konstantinápolyban őrzik három márványtál relief díszes peremtöredékét.

1

8 7. Az első laodiceai darab képszalagjában a jeleneteket fák választják el egymástól. Ádám, Éva, Ábrahám, Krisztus és két kísérő személy és egy aediculában I,ázár feltámasztása. Méretei hiányoznak. 8. A második Laodiceaból származó töredéken Jónás történetéből látunk egy jelenetet, melyen egy stüizált tengeri szörny éppen elnyeli a bárkából kizuhanó Jónást. 9. Ismét a Jónás-ciklusból egy jelenet, egy másik laodiceai tál peremtöredékén. Jónást a tengeri szörny partrateszi. A második jeleneten Jónás Ninive tornya alatt pihen, távolabb Krisztus álló alakja Jeruzsálem falai alatt. Az ismert töredékek és tálak legnagyobb része Egyiptomból származik. 10. Hermopolis, vagy Antinoupolis a lelőhelye a Berlini Altes Museum 1658. leltári számú darabjának.

1

9 A töredék vadász jelenet et ábrázol, melyen egy ruhátlan alak pajzsát a támadó oroszlán felé tartja, a másik felén egy fatörzs mögött lándzsával támadó férfialak látszik. A töredék hossza 0,35, szélessége 0,16 m. 11. Kairóból került Berlinbe egy, a többitől eltérő formájú, szögletes tál,

2

0 melyen rohanó állatok, halak, fák és a díszített sáv teljes szélességét kitöltő diadémás emberfejek lapos reliefben vannak kifaragva. Xyngopoulos a IV—V. századra datálja. 12. 1902-ben Gizehből került Berlinbe a Kaiser Friedrich Museumba egy lapos kerek tál peremtöredéke (I,tsz. 22.), melyen egy ruhátlan férfialak és egy kezét feje fölé tartó rövid tunikás nőalak látható.

2

1 A darab érdekessége, hogy a képmezőt a tál belsejétől elválasztó határoló sávot a fejek helyenként áttörik. Wulff a III—IV. sz.-ra datálja, szélessége 0,205 m. 13. Achmimból az ókori Panopolisból ugyancsak 1902 óta őriznek Berlinben egy töredéket, hátratekintő szamár alakjával, mely valószínűleg egy vadászjelenetes tál részét képezte.

2

2 Wulff ezt is, mint az előbbit, a III—IV. sz.-ból valónak tartja.

2

3 Anyaga pentelikogi"márvány, szélessége 0,145 m. Az alábbi tárgyaknak közelebbi lelőhelyét nem ismerjük. Az irodalom és' a leltárkönyvek származási helyükül Egyiptomot jelölik meg. 14. A hildesheimi Pelisaeus Museumban van egy egyiptomi lelőhelyű vadász jelenetes töredék, melynek egyik felén a vadászzsákmányt viszik, vállukon nyugvó rúdon, a másik oldalán a sáv teljes szélességét kitöltő fej mögött futó szamár.

2

4 15. A második Egyiptomból származó hildesheimi töredék egy ülő furulyázó férfit ábrázol, akinek zenéjére tympanonos nő táncol.

2

5 A töredék érdekessége, hogy a külső perem a szokásos két gyöngyszem között egy pálcatag helyett csupa gyöngyszemmel van szegélyezve. 1

8 RA. 1913. 336. skk. 3. kép. 1

9 JRS. XIII. 57. sk. 2. kép. 2

0 Xyngopoulos : i. m. 75. 10. kép és Wulff : i. m. 1637. 2

1 O. Wulff: i. m. 11—12. 22., III. t. 22. 2

2 Xyngopoulos : i. in. 75. 11. kép. 2

3 O. Wulff : i. m. 12. 1. 23. III. t. 23. 2

4 JRS. XIII. 53. 1. II. t. 1811. 2

5 JRS. XIII. 57. 1. II. t. 1812.