Folia archeologica 6. (1954)
R. Alföldi Mária: A rábakovácsi római ékszerlelet
A rábakovácsi római ékszerlelet 67 leg a lemez. Formája szerint hasonlít a III. századi feszítőtagokhoz. 2 8 Ilyen hasábalakti tubusokat azonban szalagfüllel ellátva láncra is függesztettek, arany- vagy ezüstlemezre varázsszöveget véstek, és beletették amulettnek. 29 A töredék, sajnos, jelen állapotában sem eredeti alakja, sem rendeltetése tekintetében nem ad útmutatást. A rábakovácsi lánc legérdekesebb darabjai a kereteit, csüngőnek használt aureusok. 254-ben, illetve 256-ban verték őket. 3 0 Kiváló fenntartásuk arra mutat, hogy alig vagy még inkább egyáltalában nem voltak forgalomban, s miután mind a három érem azonos módon van keretelve, világos, hogy egyszerre, egy időben, egy nyakék számára használták fel így őket. A három érem keretelése sokat vitatott, régi problémát vet fel újra, az áttört technikával készült ékszerek és használati tárgyak kérdését. 31 Összefoglaló tanulmány nem jelent meg róluk, az egyes leletek publikálása, gyűjtemények ismertetése alkalmával egy-egy megjegyzés esett a tárgyról, a nézetek azonban igen ellentétesek. 3 2 Pannóniai vonatkozásban Nagy I,ajos három ízben is szólott az áttörtek kérdéséről, 3 3 tervbevett összefoglalása azonban elmaradt. Az eddigi irodalomban megjelent rendkívül ellentétes nézetek az áttört ékszerek és használati cikkek dolgában egy szempontból teljesen megegyeznek egymással, s ez az a felfogás, amely az opus interrasile császárkori 3 4 produktumait egy speciális művészi ízlés egységes, sőt folytatólagos fejlődési sorának tekinti. 3 5 A rábakovácsi lelet természetesen sem nem elég nagyterjedelmű, sem nem elég változatos ahhoz, hogy perdöntő legyen a vitában, néhány új szempont felvetéséhez azonban elegendő. Egy tekintetben ugyanis szerencsésebb ez a lelet, mint a többiek : szemben az ékszerekkel általában, biztosan datálható. A befoglalt érmek ugyanis megadják a keretelés terminus post quem-jét, a kincs viszont a pénzek keletkezésétől számított 3—4 év múlva már földbe is kerül. 3 6 Összegyűjtve az elérhető irodalomból az opus interrasile néhány jellegzetes példáját, arra a következtetésre jutunk, hogy az efajta ékszerek határozottan két, merőben ellentétes művészi szemléletet tükröznek. 3 7 2 8 L. a fent, 27. jegyzetben említett III. sz.-i feszítőket. 2 9 Igen jó példa erre F. H. Marshall : Cat. Jewellery 3155. sz. szintén III. századi délitáliai példány. V. ö. ugyanott 3150 skk. számok alatt passim. 3 0 Az érmek korát 1. fent, 64. old. 3 1 A következőkben az öntéssel készült áttört munkákkal szándékosan nem foglalkozunk. A technika latin neve, amelynek nyomán a szakirodalom az opus interrasile elnevezést használja (v. ö. erről R. Zahn : id. m. 18. sk. hasáb), talán szigorúan véve nem is fedi az öntött áttörtek csoportját. A következőkben csak a vágással vagy lombfűrészeléssel készült tárgyakról lesz szó. 3 2 V. ö. az R. Zahn ; id. m. munkájában található bőséges irodalmat, a régebbiekre vonatkozóan pedig A. Kisa : Bonn. Jb. 99. (1896), 40. skk. megjegyzéseit." 3 3 Nagy L. : A szécsényi csat. Arch. Ért. U. P. 42. (1928), 215. skk. ; Idem : Ácsszerszámokból álló tömeglelet az Aquincumi Múzeumban. Bp. Rég. 12. (1937), 155. skk. ; Budapest Története I. (1942), 623. skk. 3 4 Hogy az áttört díszítés tágabb értelemben véve a római császárkornál sokkal régibb s időnként újra fel-feltűnik, szépen fejti ki R. Zahn : id. ш. 17. sk. hasáb. 3 5 V. ö. R. Zahn : id. m. 35. skk. hasáb; különösen pedig Nagy L. : Bp. Rég. 12. (1937), 178. 3 6 V. ö. lent 72. sk. old. 3 7 Elsősorban a különböző áttört díszítéssel kereteit csüngőket vesszük számításba, mert a befoglalt érmek vagy császárportrés vésett kövek jobban időhöz köthet őek. A kisebb, jelentéktelenebb ékszerek — fülbevaló, gyűrű, stb. — úgy látszik, másodlagosak ebben a csoportban. A kisebb helyi műhelyek utánozni próbálják szerényebb kivitelben a nagyobb mesterek és műhelyek díszesebb produktumait.
