Folia archeologica 6. (1954)
F. Petres Éva: Ujabb-kőkori sírok Bicskén
Újabb-kőkori sírok Bicskén 25 a bükki kultúrában is. 2 3 Ismeri a Körös-kultúra is a lábas edények típusát, leggyakoribb a négyes, de előfordul a három és a négynél több láb alkalmazása. Felső részük félgömb alakú. 2 4 Megtaláljuk a kis bütyöklábon álló edényt az aeneolitikus anyagban is. 2 5 A kettős csonkakúpos tál talpcsöves változatban megvan a bánáti-kultúrában. 2 6 A bicskei példányon ezt a kettős csonkakúpos, a bánáti kultúrában gyakori felső kiképzést látjuk, de talpcső helyett hármas bütyöklábon áll. A bánáti kultúrában használt hengeres talpcsőhöz hasonló töredékeket viszont a telep anyagából ismerünk. Összegezve az edények vizsgálatát megállapíthatjuk, hogy a sírok anyaga nem mutat egységes képet. A rokon edényformákkal rendelkező nagytétényi sírban bükki II., zselizi és újabb megállapítás szerint bánáti és késő tiszai kultúrába tartozó edények együtt fordulnak elő:* 7 A bicskei sírok edényeit nézve fiatalabb vonaldíszes formát, bánáti kultúrára jellemző tálakat és piros festést találunk. A vonaldíszes kerámia kultúrájába sorolja a lelőhelyet földrajzi helyzete, a kultúra legkeletibb elterjedési területe a Dunántúl. Vonaldíszes edénytöredékek karcolt mintával kis számban előfordulnak a telep anyaga közt, zselizi mintájú azonban mindössze egy darab van (V. t. 10, 13, 16 vonaldíszes, V. t. 12 zselizi). Igen sok viszont a telepen a benyomott bütyökdísz, ujjbenyomásos, rátett léccel díszített edénytöredék, amely egyaránt jellemző a vonaldíszes kerámiára, vagy a bükki, tiszai kultúra házi kerámiájára. (V. t. 4—9.) A vonaldíszes jelleg mellett a bánáti kultúrába tartozó kettős csonkakúpos tálak piros festéssel nagyobb számban jelentkeznek. Általában túlnyomó az anyagban a késő-neolitikus vonás (piros festés ; talpcső a telepanyagban), melyet az Alföldről ideszármazott tiszai kultúra hatásának tulajdoníthatunk. 2 8 A bánáti kultúra a tiszai kultúrával egyidejű, 29 nem meglepő tehát együttes előfordulásuk, esetleg az utóbbi közvetítő szerepe. Tiszai jelleget tükröz a telep anyaga is, a lapos, alacsony peremű tálak ujjbenyomásos peremképzéssel, egy vagy több osztású bütyökfüllel (V. t. 1-3). A dunántúli neolitikus kultúrák időrendi egymásutánja az eddigi kutatás során a következőképpen alakult: régibb, majd fiatalabb vonaldíszes kerámia kultúrája, helyenként az utóbbi zselizi jellegű csoportja is, utána az Alföldről érkező tiszai kultúra, illetve a hatására kialakult keverékjellefű anyag. Végül a má® aeneolitikumba tartozó lengyeli kultúra. Az időrendi szétválasztás, a nagytétényi síron kívül, főleg az eddig ismert egyik legnagyobb dunántúli telep, Békásmegyer anyaga alapján történt. 3 0 A kultúrák egymásutánját valló felfogással szemben, felmerült annak a' megoldásnak a lehetősége is, hogy a dunántúli kevert kultúrájú lelőhelyek különböző anyagát egyidőseknek tartsuk. 3 1 Emellett szól az a tény, hogy a vonaldíszes kerámia kultúrájának igen hosszú élettartamát kellene feltételeznünk ahhoz, hogy fiatalabb 2 3 F. Tompa : i. m. 37, XXV. t. 10—12. 2 1 Kutzidn I. : i. m. 64, XXXII. 5., 7., XXXIII. 6—9., stb. 2 5 Tiszapolgár—Basatanya 5. sír, Kutzián I., Arch. Ért. III. f. 7—9. (1946—48), 43, 47, XIII. 9., XV. 8. ; Kenézlő, F. Tompa : i. h. (1934—35), 12. t. 4. 2 6 Banner J. : i. b. 1950, VII. t. 7, 11. 2 7 Banner J. : i. h. 1950, 15. 2 8 F. Tompa : i. h. 1934—35., 31.; Csalog J. : Pol. Arch. V. (1945), 4. 2 9 Banner J.—Párducz M.: i. h. 1946—48. 29. 3 0 Tompa F. : Bp. tört. I. (1942), 18 skk ; Banner J. : i. h. 1950, 13. 3 1 Csalog J. : Fol. Arch. III—IV. (1944), 15; Banner J. : i. h. 1950. 15; V. Mtlojéic, i. h. 122 skk.
