Folia archeologica 6. (1954)

Hegedűs Gyuláné: Egy herendi művezető emlékezései

EGY HERENDI MŰVEZETŐ EMLÉKEZÉSEI A Herendi Porcelángyár budapesti irodájábán a gyár egyik régi iratokat őrző mappája Ullrich Károly kerámiai szakmunkásnak hatvanadik születésnapjára megírt önéletrajzát tartalmazza.* Ullrich Károly 1951-ben halt meg, de életrajza az 1931. évvel, Herendre való visszatérésével zárul. A hiányzó húsz évre és életének korábbi szakaszára vonatkozólag Ullrich sógora, Eckert Vendel, a Herendi Porcelángyár mintázója, a gyár legöregebb, 77 éves dolgozója adott felvilágosítást. Ullrich Károly életrajzában számos olyan mozzanatot találunk, amely a herendi gyár és a magyar kerámia történetéhez néhány eddig ismeretlen adatot szolgáltat. Ullrich Károly 1874

1 március 1-én született Herenden, elemi iskoláit is itt végezte. 1885-ben, az elemi elvégzése után, apja a herendi kemény•cserép-gyárba vitte kisinasnak. Ullrich Jakab (Károly apja) herendi születésű volt, főkorongosa a gyárnak. A kemény cserép-gyár ekkor a pápai Sauer Jakab vaskereskedő tulajdonában volt. Ullrich 11 éves, amikor a gyár festőműhelyében »blimli és bund« festéssel heti 1—1,30 forintot keresett. A blimliért (elszórt kis virágok) 30, a bundért (nagyobb csokor a tányér közepén) 50 krajcárt kapott 100 darabonként. Kétévi inaskodás után apja ismét elemi iskolába küldte ; itt is két évet töltött. A keménycserép-gyárat 1886-ban az akkor már állami részvénytársasággá alakult porcelángyár vette meg. Ullrich Jakab, aki továbbra is a gyár főkorongosa, ide szerződtette fiát tanoncnak. A négyéves tanoncidő alatt tanulta meg a korongolást, sablonkészítést és gipszformaöntést. A tanoncidő lejártával, 1894 januárban a magdeburgi »Buckauer Porzellan-Manufaktur« szerződtette. Herendről való távozását önéletírásában nem indokolta meg, de ennek oka nyilvánvaló. Sorsa nem egyedülálló : Schindler István, Edl István festők, Eckert Vendel mintázó, Ullrich Jakab főkorongos — hogy csak a legjelesebb szakmunkásokat említsük, kénytelenek — ha csupán átmenetileg is — ezidőtájt Herendet, külföldi, esetleg más hazai munkahellyel felcserélni. A gyár hanyatlásnak indult, aminek létszámcsökkentés lett a következménye. A kiegyezés utáni évektől kezdve, a lassan, de állandóan fokozódó hazai kapitalista fejlődéssel szemben, Herenden ellentétes irányú, hanyatló korszak állt be. Herenden az alapítás évétől, 1839-től szinte mind a mai napig manufakturális jellegű, művészi iparűzés folyt, ahol a gyártás minden szakaszát kézi erővel végezték. Az általános fejlődéstől elmaradt, gépekkel sohasem dolgozó üzem a korszerűbb berendezésű gyárakkal versenyezni nem tudott. * Ezúton is köszönetet mondunk Geisse Ottónak, a Herendi Porcelángyár osztályvezetőjének az iratok átengedéséért.