Folia archeologica 6. (1954)

Mihalik Sándor: A magyar porcelángyártás kezdetei

172 Már régóta ismert és tudott dolog, hogy »Regécz« jelzéssel ellátott porcelánjai valóban a szépség jegyében fogantak, gyára oly művészi darabokat készített, melyek bátran versenyeztek az elnyomó bécsi porcelángyár darabjaival, a cseh gyárak termékeivel.

8 Egy fedeles dohánytartó feliratából tudtuk azt is, hogy a legrégibb magyar porcelángyárnak — mely a magyar porcelán bölcsője volt — a regéczinek, Breczenheim Ferdinánd volt az alapítója és tulajdonosa. Egy másik dohányos edényre és egy pipára festett képből a gyár (későbbi időből származó) képét is ismerjük. A gyár alapításának időpontja azonban teljesen ismeretlen volt. Növelte a bizonytalanságot az is, hogy mindmáig 1831 előtti regéczi készítményeket nem ismerünk és ezek ellenére hitelt érdemlő monográfusok és kutatók mégis sokkal korábbi időpontban, az 1820. évben jelölték pieg a gyár alapításának az évét.

9 Nyilvánvaló ennek az állításnak a tarthatatlansága, hiszen 1820-ban, mikor még Breczenheim Károly Auguszt a sárospataki és regéczi birtokok ura, Breczenheim Ferdinánd nem alapíthat porcelángyárat — legalább is 1823 február végéig, míg atyja élt. A gyárat csakis az uradalmakba való beiktatása és az idáig ismert legrégibb darab készítése közötti időben, 1823 és 1831 között alapíthatta. A reánk maradt pompázatos regéczi porcelánok birtokában méltatlan és hálátlanság volt az is, hogy a magyar iparművészet történetének azok a hősei és mesterei, kik ezeket formálták, festették és alkották, a teljes feledésbe merültek. Művészettörténeti kutatásunk régi tartozását véltük leróni most azzal, hogy a sárospataki és regéczi uradalmak reánk maradt iratait, okmányait, számadásait átvizsgáltuk s a regéczi porcelán múltjára vonatkozólag még a kassai és az Országos Levéltár egyes részlegeiben is kutattunk. S ha a második világháború pusztításai miatt sok feljegyzés és irat csak csonkán vagy igen hézagos sorozatokban maradt reánk, munkánk mégsem maradt eredménytelen, mert — noha csak vázlatszerűen — mégis némi képet adhatunk a regéczi porcelán gyártásáról, az első magyar porcelánkészítési kezdeményezésekről. A legelső feljegyzés, mely a regéczi porcelángyártásra vonatkozólag reánk maradt, a »S(áros). Nagy Pataki és Regétzi Uradalmak kész pénz béli bevételének és Kiadásának megmutatása 1825-ik Esztendőben « című okmányban bukkan elő.

1

0 Ebben az elszámolási iratban a »Kiadások«-nál — a számadókönyv 24. oldalára hivatkozva — Büky Ferenc inspector, az uradalmi számadás készítője felemlíti, hogy a »T : Fabrika Építésére« a tállyai kassza summásan 15 532 forintot és 15 8/... krajcárt adott, illetőleg fizetett ki. Megilletődéssel és meghatottsággal szemléljük ezt az adalékot, mert egyéb anyag hiányában ez a magyar porcelángyártás legkorábbi, hiteles, történeti bizonyítéka. A benne lévő rövidítéseket feloldva s a feljegyzés szűkszavúságát kibővítve, arról szól, hogy a regéczi herceg porcelángyára Telkibányán, 1825-ben épült. s Divald Kornél : A regéczi porcelán. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1913. 9 Matlekovics Sándor : Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor. Budapest," 1898. VII. kötet, 587. és ugyanezt mondja Mérei Gyula is : id. mű 122. 1

0 Jelenleg az Orsz. Levéltárban, a pataki és regéczi uradalmak Breczenheim korszakából származó levéltári részlegének a második részében.