Folia archeologica 6. (1954)

Rózsa György: Megjegyzések a magyar történeti ikonográfia néhány kérdéséhez

Ikonográfiái kérdések 165 1817. november 25-i közgyűlésen számolt be első példányainak elkészültéről.

4

3 A forradalmi mozgalmak elnyomására létrehozott »Szent Szövetség« alapítói képmásának megörökítését Pest megye lojális gesztusa nem jelentéktelen művészre bízta. Peter Krafft (1780—1856) a XIX. század eleji bécsi festészet fontos alakja. Bécsben Füger tanítványa volt, de annak vértelen klasszicizmusától egyre inkább elfordult. Párizsban David volt a mestere. Párizsi tartózkodásának emléke képünk hátterében a város látképe. Krafft életében polgári zsánerképeit ünnepelték, és ezekben a rokokó finomkodásához és a klasszicizmus eszményítő irányzatához képest valóban közeledést mutat a mindennapi élet ábrázolása felé. Az uralkodóház tagjairól és a főúri körökről festett arcképei egyszerűek és józanok, sokkal inkább meg tudja mutatni rajtuk az ábrázolt jellemét, mint Füger. I. Ferenc arcképét 36 éves korában készítette, amikor már túl volt első nagy sikerén, a »Nemzetőr búcsúja« című képének nyilvános ünneplésén és már tagja volt a bécsi képzőművészeti akadémiának. Arcképünket Krafft művészetében fontos hely illeti meg. Az arckép műfajában mutatja a festőnek két korszak között átmenetet képező művészetét. Már hiányzik belőle a barokk pátosz és a klasszicista idealizálás, és már jelzi a XIX. század folyamán magasra emelkedett bécsi arcképfestészet további fejlődésének útját. A nagy bécsi arcképfestőknek főleg az akvarellben és litográfiában jelentkező könnyedségét azonban még hiába keressük Krafft képén. Krafft arcképeinek megfestésére sok tanulmányt készítve, gondosan készült, mint ezt képünkhöz készült és fennmaradt rajza is mutatja.

4

4 Több műve készült Magyarország számára.

4

5 Két magyar tanítványáról tudunk : Kozina Sándorról és Miklóssy Józsefről.

4

6 Érdekes, hogy Krafft I. Ferenc képe milyen népszerűvé vált nálunk, nyilván az említett rézmetszet közvetítésével. Egyedül a Magyar Történelmi Képcsarnokban három másolata található. Az egyik, az eredetivel nagyságban és nívóban majdnem egészen megegyező, ismeretlen festőtől származó másolat a Kúria épületéből került a gyűjteménybe.

4

7 Ezen a képen már nem az eredeti kép történelmi jelenete a háttér. A király egy épület erkélyén áll ugyanolyan ruhában és beállításban, mint Krafft' képén, de a háttérben a Duna és a budai vár látszik. Ezt a kompozíciót másolta Martzinkey Elek (megh. 1835), akinek képén az alak derékig látszik.

4

8 A harmadik másolat, amelyet a Képcsarnok 1932-ben szerzett meg, Krafft eredeti képének kompozícióját őrizte meg. Mestere ismeretlen.

4

9 Az I. Ferenc arcképen és a törzsanyagban lévő, publikált festményeken kívül

6

0 1 945 óta még négy sajátkezű Krafft-kép került be a Magyar 4

3 Budapesti 2. sz. Állami Levéltár. Pestmegyei Közgyűlési Jegyzőkönyvek 1817 : 4349. sz., 1818 : 526. sz. 4

4 Thieme—

Becker : i. m. 21. köt. 402. 4

5 Lyka : i. m. 16, 22, 110, 322, 425. 4

6 U. o. 182, 188. 4

7 Olajfestmény, vászon. — 239x132 cm. — Lt. sz. 2204. 4

8 Olajfestmény, vászon. — 84x64 cm. — Lt. sz. 2309. — Jelezve balra lent : »Alex. Martzinkey 1822.« — A balassagyarmati múzeumból. 4

9 Olajfestmény, vászon. — 141 x88 cm. — Lt. sz. 2028. 5

0 A Történelmi Képcsarnok műtárgyainak leíró lajstroma. 120, 178—9. —• A Magyar Nemzeti Múzeum képtárának festményei és grafikai állaga. I. Bp. 1909. 609, 611. — A Magyar Történelmi Képcsarnok katalógusa. 34, 47.