Folia archeologica 6. (1954)

Rózsa György: Megjegyzések a magyar történeti ikonográfia néhány kérdéséhez

Ikonográfiái kérdések 159 (Х1Д1. t. 2.). A fordított állás ellenére megegyezik a fej ferde beállítása és a mente dús prémje is. Az Ernst-féle kép festője tehát a Batthyány galéria képének és Moncornet rézmetszetének elemeit vegyítette olajfestményén. A metszettel mutatkozó egyezések alapján feltehető, hogy már a kép megfestésekor Zrínyi Miklóst akarták ábrázolni. Ez azonban feltétlenül a költő halála után következett be, amikor az érdeklődés fokozott mértékben fordult személye felé. Későbbi keletkezésre mutat egyébként az említett előképek felhasználása is. Bár a reprodukció biztos ítéletet nem tesz lehetővé, az arc és a kéz megfestése alapján úgy látszik, hogy az Ernst-féle festmény a XVIII. században keletkezett és magyarországi festő műve. Sajnos, első publikálói nem jegyezték fel, hogy felirat vagy családi hagyomány alapján tartották-e a képet Zrínyinek, vagy csak az első pillanatra mutatkozó hasonlóság vezette őket erre a feltevésre. Azt már ők is megjegyezték, hogy »egészen egyéni ábrázolás ; az ismert metszetek egyikével sem hozható kapcsolatba«.

1

1 Nekünk tovább kell mennünk, és a képet ki kell rekesztenünk Zrínyi egykorú, hiteles képei közül. Kár, hogy egy sokat forgatott kézikönyvben megjelent, mert sok félreértésre és tévedésre adhat alkalmat.

12 Pedig a haladó hagyományaink között jelentős helyet elfoglaló nagy költő, hadvezér és politikus megértéséhez és igazi értékeinek felismeréséhez az is közelebb visz bennünket, ha külsejéről alkotott képünket minden téves sallangtól megtisztítjuk.

1

3 * Kupezky János (1667—1740), a kiváló barokk arcképfestő, vallásuk miatt hazájukból kiüldözött és Magyarországon letelepedett cseh szülőktől született Magyarországon. így — annak ellenére, hogy főleg Bécsben és Nürnbergben dolgozott — hosszú ideig magyar festőnek tartották és művészetével a XIX. században sokat foglalkoztak Magyarországon. Budapesten láthatók a Szépművészeti Múzeumban a művész legkiválóbb művei közül »A művész családja« és a »Fuvolás férfi« című képek, és ugyanoda került a Fővárosi Képtárból a Zichy-féle gazdag Kupezky-gyűjtemény is. A Kupezkyvel foglalkozó XIX. századi irodalomban a romantikus nacionalista szemléletmód következtében -— és mivel tanulmányfejek elkeresztelése konkrét személyekre egyébként sem szokatlan jelenség — a mester néhány képe a Rákóczi névvel került kapcsolatba. Azt a tévedést, mintha Kupezky I. Rákóczi Ferencről arcképeket festett volna, Mihalik József már 1911-ben megcáfolta.

1

4 Könnyen megtehette ezt, mert egy korábbi alkalommal éppen ő publikálta Rákóczinak akkor 1

1 Varjú—Höllrigl : i. h. 1

2 Átvette: A magyar nép története. Bp. 1951. 152. lap után. 1

3 Megemlítjük még, hogy a költő művészileg legkiválóbb és hitelesség dolgában is kiemelkedő képét Johann Thomas rajza alapján Gerardus Bouttats metszette rézre. 1664-ben keletkezett, minden valószínűség szerint természet után. Megvan a Magyar •Történelmi Képcsarnok metszetgyűjteményében. — Széchy : i. m. 2. köt. 2. rész. címkép.— Szilágyi S. : A magyar nemzet története. Bp. 1895—98. 6. köt. 510. lap után (képe). 1

4 Mihalik J. : Egy ismeretlen magyar rézmetsző. Múzeumi és Könyvtári Értesítő. V.( 1911)22—25. — V. ö. : Felvinczi Takács Z. : Kupezki János. A Gyűjtő. III. (1914) 157.