Folia archeologica 6. (1954)
Vértes László: Néhány új őskőkori lelőhelyünkről
Néhány új őskőkori lelőhelyünkről 17 mélyedésébe rakódhatott le. Ehhez mérten a helyi eredetű csillámok párhuzamosan helyezkednek el benne, és finoman rétegezettek. A Jánossy által meghatározott, valamint a mentőásatáson begyűjtött faunaanyagban a következő fajok vannak : A jellegzetes würm-faunában figyelemre méltó — bár a kormeghatározás szempontjából semmitmondó — az arctoid medve jelenléte. Stieber J. szóbeli közlése szerint az előzetes faszénvizsgálatok két fajt : a Picea-1 és a Larix-ot mutatták ki. Mindezeknek az adatoknak birtokában a lelet korát a würm II— III. komplexumra tehetjük, anélkül, hogy ezen belül közelebbit mondhatnánk annál, minthogy feltehetőleg nem a würm III. maximumára esik. A téglagyári dolgozók elbeszélése szerint már más alkalommal is találtak faszenet és csontokat kisebb-nagyobb fészkekben, sőt egyesek kovapattintékokról is tudni véltek. Felhívtuk figyelmüket a leletek fontosságára, s már néhány héttel ottlétünk után a Zalaegerszegi Múzeumnak be is szolgáltattak két kovapengét, amelyeket az általunk is vizsgált tűzhely mélységében találtak (II. t. 7, 5). Mindkét penge szarukőből készült. Az egyik 40 mm hosszú, 10 mm széles, retusálatlan mikrolitpenge, a másik 38 mm hosszú, 27 mm széles töredék, amelynek bal élét az alaptól kezdve lapos retussal látták el. A bázisnál ezen az oldalon enyhe hornyolás is van. A jobb él megmunkálatlan, vastag, az eszköz felszíne egyenetlen. E két eszközzel kapcsolatban érdemleges tipológiai megállapítást nem tehetünk. Csupán ugyanazt mondhatjuk, amit már a kormeghatározó adatok alapján is megállapítottunk, hogy a WII— III stadiális, tehát a késői felsőpaleolitikum valamelyik nálunk otthonos kultúrájának eszközei. A Baradlában folyó, egyre nagyobb méretű rendezési munkálatok során szükségessé vált, hogy legalább a helyét kijelöljük egy későbbi időpontban elvégzendő ásatásnak, s döntsünk korábbi ásatások nyitvahagyott gödreinek sorsáról. E problémák kapcsán 1953. december 15—18-án Horusitzky Zoltán segítségével több helyen is végeztem kutatást a cseppkőbarlangban, bekapcsolódva Jakucs László éppen folyó munkálataiba. Vizsgálataink némi eredménnyel jártak a »Rókabarlang« legvégső szakaszán, ahol vörös agyagkitöltésben barlangi medvecsontokat találtunk, anélkül azonban, hogy az ember hajdani ottlétére bizonyítékot kaptunk volna. A »Denevérágban« korábbi kutatók (valószínűleg Mottl M.) nyitvahagyott gödrét kitisztíttattam, tágíttattam és mélyebbre ásattam. A következő rétegsort kaptuk: 7. felül vékony, fekete kultúrréteg neolit cserepekkel és cölöplyukakkal, 2. 50 cm vastag szürke, iszapos agyag, 3. 70 cm sárgása ló az erdei szarvas az orrszarvú a mammut a bölény és a medve (U. arctos) 31 csontmaradványa, 4 csontmaradványa, 3 csontmaradványa, 2 csontmaradványa, 1 csontmaradványa, 1 csontmaradványa. Baradla-Denevérág 2 Folia Arch. VI. — 9998