Folia archeologica 6. (1954)

Vértes László: Néhány új őskőkori lelőhelyünkről

Néhány új őskőkori lelőhelyünkről 17 mélyedésébe rakódhatott le. Ehhez mérten a helyi eredetű csillámok pár­huzamosan helyezkednek el benne, és finoman rétegezettek. A Jánossy által meghatározott, valamint a mentőásatáson begyűjtött faunaanyagban a következő fajok vannak : A jellegzetes würm-faunában figyelemre méltó — bár a kormeghatáro­zás szempontjából semmitmondó — az arctoid medve jelenléte. Stieber J. szóbeli közlése szerint az előzetes faszénvizsgálatok két fajt : a Picea-1 és a Larix-ot mutatták ki. Mindezeknek az adatoknak birtokában a lelet korát a würm II— III. komplexumra tehetjük, anélkül, hogy ezen belül közelebbit mondhatnánk annál, minthogy feltehetőleg nem a würm III. maximumára esik. A téglagyári dolgozók elbeszélése szerint már más alkalommal is talál­tak faszenet és csontokat kisebb-nagyobb fészkekben, sőt egyesek kovapattin­tékokról is tudni véltek. Felhívtuk figyelmüket a leletek fontosságára, s már néhány héttel ottlétünk után a Zalaegerszegi Múzeumnak be is szolgáltattak két kovapengét, amelyeket az általunk is vizsgált tűzhely mélységében talál­tak (II. t. 7, 5). Mindkét penge szarukőből készült. Az egyik 40 mm hosszú, 10 mm széles, retusálatlan mikrolitpenge, a másik 38 mm hosszú, 27 mm széles töredék, amelynek bal élét az alaptól kezdve lapos retussal látták el. A bázis­nál ezen az oldalon enyhe hornyolás is van. A jobb él megmunkálatlan, vastag, az eszköz felszíne egyenetlen. E két eszközzel kapcsolatban érdemleges tipoló­giai megállapítást nem tehetünk. Csupán ugyanazt mondhatjuk, amit már a kormeghatározó adatok alapján is megállapítottunk, hogy a WII— III stadiá­lis, tehát a késői felsőpaleolitikum valamelyik nálunk otthonos kultúrájának eszközei. A Baradlában folyó, egyre nagyobb méretű rendezési munkálatok során szükségessé vált, hogy legalább a helyét kijelöljük egy későbbi időpontban elvégzendő ásatásnak, s döntsünk korábbi ásatások nyitvahagyott gödreinek sorsáról. E problémák kapcsán 1953. december 15—18-án Horusitzky Zoltán segítségével több helyen is végeztem kutatást a cseppkőbarlangban, bekapcso­lódva Jakucs László éppen folyó munkálataiba. Vizsgálataink némi eredménnyel jártak a »Rókabarlang« legvégső szaka­szán, ahol vörös agyagkitöltésben barlangi medvecsontokat találtunk, anélkül azonban, hogy az ember hajdani ottlétére bizonyítékot kaptunk volna. A »Denevérágban« korábbi kutatók (valószínűleg Mottl M.) nyitvahagyott gödrét kitisztíttattam, tágíttattam és mélyebbre ásattam. A következő rétegsort kaptuk: 7. felül vékony, fekete kultúrréteg neolit cserepekkel és cölöplyukakkal, 2. 50 cm vastag szürke, iszapos agyag, 3. 70 cm sárgás­a ló az erdei szarvas az orrszarvú a mammut a bölény és a medve (U. arctos) 31 csontmaradványa, 4 csontmaradványa, 3 csontmaradványa, 2 csontmaradványa, 1 csontmaradványa, 1 csontmaradványa. Baradla-Denevérág 2 Folia Arch. VI. — 9998

Next

/
Thumbnails
Contents