Folia archeologica 6. (1954)

Vértes László: Néhány új őskőkori lelőhelyünkről

18 Vértes László vörös, homogén agyag, végül 4. 60 cm mélységig feltárt vöröses, homogén agyag. Ebben a rétegben, a felszíntől számított 1,5 m mélységben (ezt a mélységet az eredeti gödör már nem érte el) 2—3 cm vastag cseppkőréteg van. Közvetlenül a cseppkő alatt elszórtan faszénszemcséket találtunk, amelyeket azonban vizsgálatra alkalmas darabokban nem sikerült begyűjteni. A korábbi, publikálatlan ásatások folyamán (Kretzói, Kadic, Mottl) a »Denevérterem« sárga és vöröses rétegeiben barlangi medvecsontokat találtak, ezek a rétegek tehát pleisztocén korúak. Nyáry Jenő,

2

1 aki az első régészeti ásatást végezte a Baradlában, arról ír, hogy megtalálta az őskőkor emberének nyomait is, néhány megmunkált barlangi medvecsont és kovaeszköz alakjában. Nyáry anyaga elveszett, könyvének illusztrációi nem alkalmasak arra, hogy e kérdésben döntőnek tekinthessük. Az azóta végzett ásatások alkalmával nem sikerült kimutatni a pleisztocén ősember jelenlétét a barlangban. Nyáry véleménye ellen szól egyfelől az a tapasztalat, hogy az őskőkorban csak a legritkább esetben használták az eszközök nyersanyagaként a barlangi medvecsontot, a kovaeszközöket pedig a későbbi prehisztorikus korokban is használták. Mindezek ellenére sem cáfolhatjuk mereven Nyáry megfigyeléseinek helyességét, s különösen nem azt a lehetőséget, hogy a Baradlában egyáltalán élhetett az ősember. A barlangrendszer csehszlovákiai szakaszában, a Domicában megtalálták a paleolit eszközt

2

2 és valószínű, hogy a hasonló lakhatási feltételekkel rendelkező Baradlában is meglesznek. a

l Br. Nyáry J.: Az aggteleki barlang, mint őskori temető, MTA Arch. Bizottsága kiadása, Bpest, 1881. — 1

2 Skutil J. : Paleolitikum Slovenska a Podkarpatskej Rusi, Turciansky Sváty Martin, 1938, 136. skk.