Folia archeologica 6. (1954)
Éri István: A kisvárdai vár kályhacsempéi
152 Éri István pataki kerámia jellegzetes ismertetőjele a sajátos, élénkvörösre égetett agyagszín. 1 8 Nem helyezhetjük a műhelyt Kisvárdára sem, mivel még rosszabb minőségű agyag sem igen található a környéken. A XV—XVII. században Kisvárdán közönséges cserépedényeket vagy kályhaszemeket készítő fazekasok sem igen dolgozhattak. 1 9 Kétségtelen azonban, hogy a műhelyt a közeli fehéragyag-lelőhelyek tájékán kell keresnünk. Itteni fazekasműhelyre vonatkozó adataink nincsenek. Tisztázatlan az a kérdés, hogy vájjon a kvarcszemekkel kevert anyagú darabok szintén odavaló műhelyből származnak-e vagy sem? Szinte biztosra vehetjük azonban, hogy a többi, kezdetleges kivitelű csempét egy kályhásmester készítette, aki a XVII. század első felében, 1632 körül dolgozott, és készítményeit Patak és Kisvárda mellett bizonyára más környékbeli helységekbe, várakba is eljuttatta. A fehéragyagból készült csempékből álló kályhákat Kisvárdán a vár XVII. század első felében lefolyó nagyobbszabású átalakítása folyamán rakhatták fel. Ezeket egészen a vár XVIII. századi pusztulásáig használták. A vár év nélküli, de a XVII—XVIII. századi fordulójára keltezhető inventáriumából azt látjuk, hogy ezidőtájt már nem sok gondot fordítottak a jórészt lakatlan helyiségekben levő megrongálódott cserépkályhák pótlására, javítására. Az összeírok többnyire »rossz, semmirevaló kemencét«, »régi kemencét« találnak a szobákban. 2 0 A kisvárdai várból előkerült kályhacsempék egy részének vizsgálatával elsősorban arra törekedtem, hogy néhány adatot szolgáltassak a magyar kályhásmesterség elhanyagolt történetének kutatásához. Éri István 1 8 A sárospataki fazekasság történetének kutatásával foglalkozó Román János megállapítása és szíves közlése. 1 9 Várda mezővárosának 1453-ból és 1521-ből származó, számos mesterségnevet felsoroló urbáriumában egyetlen fazekasra valló név sincs. (L. Zichy Okmtár IX. 396., ill. XII. 343.) 2 0 Az inventáriumot közzétette és ismertette az Országos Levéltárban folytatott kutatása alapján, de pontosabb utalás megadása nélkül Virágh Ferenc a »Felsőszabolcs« c. hetilap 1935. 18—20. számában.
