Folia archeologica 6. (1954)

Szabó György: A falusi kovács a XV—XVI. sz.-ban

A falusi kovács a XV—XVI. században _ 145 2. Láttuk azt, hogy a kovács munkájának megelevenítésekor nagy segítséget jelent az, ha a vastárgyak készítésének külső nyomait vizsgáljuk. Ezt a jövőben sem hanyagolhatjuk el, sőt a középkori tárgyi anyag vizsgálata mellett a mai kovácsok munkájának tanulmányozásával egyre inkább gazdagítanunk kell. Ám ez csak igen szerény része a tárgyi anyagon végezhető vizsgálatoknak. Az előbbiekben többször is utaltam arra, hogy a metallográfiai vizsgálatok a tárgyak belső szerkezetére, anyagának összetételére is fényt vetnek. Arra kell tehát törekednünk, hogy ezek a külföldön már régóta alkalmazott vizsgálatok minél nagyobb ütemben induljanak meg. A metallográfiai módszer alkalmazásával ugyanis a következőket tudhatjuk meg : a) Feleletet kapunk arra, hogy milyen vas- és acélfajtákat használtak, s hogy ezek közül melyek a hazaiak, és melyeket hozták be külföldről. E vizsgálatok alapján elkülöníthetjük egymástól az egyes hazai vasbányák és kohók termékeit is. Ezen túlmenően megismerhetjük a hazai vasolvasztás korok szerinti módszereit és fejlettségi fokát, b) A vizsgálatok a tárgyak — különösen a nagy mennyiségű szórványos leletek -— pontosabb kormeghatározását is elősegítik. Például az Árpád-kori — részben gyepvasércből készült — tárgyakat jól el tudjuk majd különíteni a későbbiektől, amelyeket másfajta vasércekből kohósított vasból készítettek, с) A tárgyakon készített metszetek megmutatják azt, hogy hány darabból, milyen eljárással készítették ezeket. Meg fogjuk ismerni a különféle edzési, acélozási eljárásokat. Ezeket jól kiegészítik majd az idézett XVI—XVII. századi acélozási és edzési receptek. A fentebb elért eredmények és a felvetett kérdések is világosan mutatják azt, hogy a jövőben a középkori kovácsmesterség kutatásában a régészeti feltárásoknak s a belőlük előkerülő tárgyakon végzett vizsgálatoknak döntő fontossága lesz. Szabó György 10 Folia Arch. VI. — 9998