Folia archeologica 6. (1954)
Szabó György: A falusi kovács a XV—XVI. sz.-ban
A falusi kovács a XV—XVI. században _ 143 A falusi kovácsok állatgyógyító munkájára vonatkozó adatunk kevés van. A kevés adat nagy része is a XVII. század elejéről való. De mivel egy század alatt a mesterség lényegesen nem alakult, ezeket az adatokat is éppen úgy fel lehet használni, mint a korabeli városi kovácsokra vonatkozó adatokat." 3 Hogy a kovácsok értettek az állatgyógyításhoz és különösen a lovak »nyavalyáihoz«, azt több írásos adat is bizonyítja. 9 4 Gyógyító munkájuk már a patkolásnál megkezdődött. A túlságosan megnőtt szarurészek lefaragása (nyirazás és körömfaragás) már részben gyógyító munka, hiszen a behasadozó, letöredező köröm, s az erősen megnőtt nyir miatt is megsántulhatott a ló. (A rossz nyirazásból és a nyilalásból származó sérülések gyógyításáról már előbb volt szó.) Az állatgyógyító orvosságok nagy részét főleg a kovács készítette. 95 Az orvosságok készítéséhez használt nyersanyagokról is írnak a források. 96 Orvosság — vagy amint említik is — ír készítéséhez használtak avas hájat, timsót, zöld gálicot, tojást és mézet. Hogy melyik betegség gyógyítására mi volt a legjobb, egyelőre nem tudjuk pontosan. A méz mindenesetre jól bevált gyógyszer lehetett, mert később is sokszor említik. 9 7 Kisebb állatsebészeti műtét volt az érvágás. 9 8 Fontos munkája lehetett a kovácsnak, mert a XV. századi szójegyzékek — mint már előzőleg is említettem —- a kovács szerszámai között mindig felsorolják az érvágáshoz való kis szerszámot, az érvágót vagy »verő vasat«. 9 9 Ezt az egyszerű — de mégis már műszernek nevezhető — szerszámot ásatásokból is ismerjük (XXXIV. t. 13.). 10 0 Hasonló módon nyilván más állatokat is gyógyított a kovács. * A fentiekben — mint arra már a dolgozat elején is utaltam — csak vázlatosan írhattam le a XV—XVI. századi falusi kovácsmesterséget. Éppen 9 3 A középkori kovácsok állatgyógyító munkájáról részletesen külön dolgozatomban írok. Éppen ezért itt csak röviden, a kép teljessége miatt ismertetem. 9 4 1631-b n Petrován feljegyzik, hogy egy zsellér kovácsmesterséggel szolgál s »louak nyaualiajahoz is tud« (OL UetC. f. 2Í. no. 2/a., I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai [ 1631—1648] Bp. 1954.). 9 5 1493. Eger. »Iterum ad Medicamina equorum fabro domini dedj den. Li.« (Bakócz egri számadáskönyvében Kandra K. : Adatok az egri egyházmegye történelméhez, II. 1887. Eger, 367. — 1527. Gyula. »Pro medela magi equi domini Ilii magistro fabro soluti sunt d LX« (Veress i. m. 108.). 9 6 A pozsonyi városi lovak gyógyításához a kovácsműhelynek a következő gyógyszerekre adtak pénzt : »Item wir geben den Smidges Ihn von ainem Ros vmb Ertzney vmb honigh vnd vmb ayer vnd umb ir mue III. scli. Wien, den. — Item am freitag vor kolomanni martiris vmb ertzney zu ainem Stat ros Aid Smer und Allawn und grünspat XXXVI den. Wien. (Ortvay, Pozsony története. II., III. rész. 174.) 9 7 1647. körül »Hat rendbeli szekeres lovak számára orvosságra kiadatott 3 itcze mézet . . .« (I. Rákóczi György gazdasági iratai [1631—1648.] Bp. 1954. 106.) 9 8 1544. »Az kouacznak az ki az ket szabalt louat meg uagdalta az eret. . .« (Oklsz. 526.) 9 9 SchSz. 1309. flebotus-vas werew, BSz. 745. flebotus-vereu vas. 10 0 Szabó K. : i. m. E szerszám azonosítását a tokaji sebészek 1691-ből való pecsétje is bizonyítja, melyen szintén ugyanilyen érvágó van (Magyari-Kossa Gy. : MOE. III. 435). — Az érvágás neve »Ader schlagen« utal arra, hogy miért nevezték verő vasnak (Magyari-Kossa Gy. MOE. III. 121.).
