Folia archeologica 6. (1954)

Szabó György: A falusi kovács a XV—XVI. sz.-ban

A falusi kovács a XV—XVI. századbari 131 nem érhetett be a kohó tíizéig. Manapság erre vascsövet húznak. Ez a gége, amely a tűzfészekig ér. Hogy a középkorban a gégét szintén vasból készítették-e, pontosan nem tudjuk. A régészeti anyagban a középkori ércolvasztó kohók fújtat óinak samottból készült gégéit ismerjük (XXXII. t. 7—8.).

3

0 Ilyen gégét is használhattak a falusi kovácsok a fújtatóhoz — különösen olyan területeken, ahol a kohóipar nagy szükségleteinek kielégítésére a városokban külön iparosok is foglalkoztak ezek készítésével.

3

1 A kohóhoz tartozó apróbb szerszámokat csak felsorolom. Formájukat és használatukat jórészt megmagyarázzák a korabeli ábrázolások. 1594-ből említenek »eg koh pemet«-et.

3

2 A pemettel manapság is vizet hintenek a tűzre, vagy a kész munkára (17. ábra). A pemethez hasonló szerszám lehetett a kohlegyező.

3

3 Ezzel a szerszámmal élesztették a tüzet, s talán ugyanúgy 3

0 Pl. Alsószulia határából a miskolci múzeumban, Szilvásvárad határából a sárospataki múzeumban. 3

1 így pl. a Felvidéken. Tört. Tár. 1880. 617. 3

2 Oklsz. 512. 3

3 Gyula : »J ferreum instrumentum ad aspergandum ignem, vulgo kehlegyessevvc, Sümeg, »In officina fabrili — Koh leghelyezo. .. le. 19. ábra 9*