Folia archeologica 6. (1954)

Szabó György: A falusi kovács a XV—XVI. sz.-ban

A falusi kovács a XV—XVI. században 125 vasszerszámot rejtettek el. De emellett szól az is, hogy sok elpusztult középkori házban alig találunk vastárgyakat. Ezeket biztosan éppen úgy kiszedték a vissza-vissza térő lakosok, mint ahogyan egy XVII. századi oktató vers egyik részletében olvassuk : Az nagy fa-Házak ha földig le éghnek, Ne örülly annak bár az cserepének, De ha Vas szegek az hamu közt lesznek, Szedd fel, továbbá néked hasznot tésznek.

6 A szén a kovács munkájához elengedhetetlenül szükséges. A középkorban a kovácsok — ugyanúgy mint az ötvösök —- faszenet használtak. Míg a városi kovácsok szekerenként vásárolták a szenet a szénégető jobbágyoktól, a falusi kovácsok maguk égették a falvak közös erdeiben. Az írott források arra mutatnak, hogy egy-egy falu kovácsai közösen végezték ezt a munkát. így pl. 1563-ban egy erdőrész bejárásáról írják : »In eius dextra parte Bresnenses fabri carbones conficiunt«.

7 Emellett szól az is, hogy a szénégetésnél több ember munkájára van szükség, a gödör megásásához vagy a boglya felrakásához és szétszedéséhez, végül a kész faszén elszállításához.

8 Hazai adatok hiánj'ában külföldi leírásokból tudjuk, hogy a tölgyfából égetett szén volt a legalkalmasabb. A kovácsoknak sok szén kellett. Ügy gondolom, hogy szenet csak nagyobb időközökben s éppen ezért nagy mennyiségben égettek, s műhelyükben így sok szén lehetett felhalmozva. Az írott forrásokban is sok adat utal erre : Pl. 1520-ban Várdai Ferenc erdélyi püspök fehérvári provizora számadáskönyvébe ezt írta : »Item pro carbonibus a fabris Albensibus ... cum cophinis XI dedi d XXXIII.«

9 A XIV—XV. században a faluközösség erdeit nagy általánosságban még szabadon használták. A XVI—XVII. században azonban már mindinkább a földesurak sajátítják ki a közös erdőket is. így a kovácsokat is mind több és több rendelkezéssel igyekeznek eltiltani a szabad szénégetéstől. 1632-ben Kassa város szabályrendelete megtiltja a kovácsok erdő vágását : »Az kovácsok minemű nagy károkat tesznek esztendőnkint az erdőkben, hallásra is keserves; Kéri az nemes község az nemes tanácsot parancsolja meg serio az kovácsoknak, hogy ... az erdők vágásától és ott való szénégetéstől penitus supersedeáljanak, és ott vágni erős büntetés alatt ne merészeljenek.«

1

0 1643-ból a Szinyei-Merse család tagjainak egyezsége erdeik használatáról : »Az egész jószágban az kovácsoknak se szabad se tilalmas erdőkben (ne) legyen szabad szénégetniök sub poena florenum 12, melyet ha valamelyik violái, magunk vehessünk meg rajta azon poenát avagy pénzzíil, avagy szegül.«

1

1 6 Sz. Bodó János, az Tékozló Fiúnak Históriaia... Ez História melle adatott az Vasrul való Ének. 1636. 21. (R. M. К. I. 661.). ' Tagányi K. : Magyar erdészeti Oklevéltár I. 100. 8 Biringuccio XVI. századi munkájában részletes ábrázolásokkal kísérve leírja ezeket : L. Beck : Geschichte des Eisens in technischer und kulturgeschichtlicher Beziehung. II. 1893. Braunschweig. 98—99. — O. Johannsen : Geschichte des Eisens. II. kiad. 1925. Düsseldorf. 30. 9 Zichy Okm. Tár. XII. (1931.) 396. 1

0 Tagányi К. : i. m. I. 400—401. 1

1 Tagányi К. : i. m

v 454. I