Folia archeologica 6. (1954)

Szabó György: A falusi kovács a XV—XVI. sz.-ban

126 Szabó György Kovácsműhely eddigi középkori ásatásainknál még nem került elő, azonban az írásos adatokból, a néprajzi párhuzamok segítségével s a szórványos régészeti leletek alapján nagyjából mégis le tudjuk írni. Említettem már, hogy a XIV. századtól kezdve minden faluban volt kovács.

1

2 Munkájuk a falusi életben nélkülözhetetlen volt.

1

3 A kovácsműhely tűzveszélyessége miatt többnyire a falu szélén, bizonyára mindig az út mellett állott. így nemcsak a falubeliek, hanem a patkoltatni — szekeret vasaltatni — akaró utasok is könnyen megtalálhatták.

1

4 16. ábra A kovácsműhely még elpusztulása után is ismert és megjegyzett hely lehetett.

1

5 1

2 A sok idevágó írott forrásanyagból csak kettőre utalok. A Szatmár megyei Várdai-birtokokon lakó jobbágyok összeírásában minden faluban van kovács (Zichy Okm. tár. IX. 396.), sőt a nagyobb falvakban néha még egy lakatost is összeírtak (1453). Egy századdal később Trencsén vármegye rovásadó összeírásában is nagyjából ugyanezt tapasztalhatjuk (a Podmanini-Podmaniczky család Oklevéltára IV. 533.). 1

3 Jól bizonyítja ezt Zsigmond király adománylevele is, amelyben egy elpusztult és jobbágy nélkül levő birtok benépesítésekor ad ». . . libertatem quator operariorum mecanicorum, videlicet sutorem pistorem, f a b r u m ...« [Zsigmond-kori Oklevéltár I. (1387—1399.), összeállította Mályusz Elemér. 1951. Bp. 536.]. 1

4 Arács falunak a tihanyi apátság és a nemesek között való felosztásakor Hüben ilyen faluszéli, út melletti kovácsházat írtak le, s mivel a falu szélén állott, a határjelek közé is besorolták. [Erdélyi L. : A tihanyi apátság története. Bp. I. (1908). 620.} 1

5 Waya részbirtok elosztásánál 1393-ban a határ áthalad azon a helyen, ahol a váradi káptalan oklevele szerint »domus fabrdis« volt. (Zsigmond-kori Oklevéltár I. 358.)