Folia archeologica 6. (1949)

BANNER JÁNOS ÉS FOLTINY ISTVÁN: HARMADIK ÁSATÁS A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI KÖKÉNYDOMBOM

BANNER

— FOLTI

N Y : HARMADIK ÁS

ATÁS A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI* KÖKENYDOMBON 5b A 10/10 gödörugyanazokat a jelenségeket - mutatta, mint az eddig feltártak. Csupán a Ti- szai-kultúra jellegzetes, sokszor díszített csere.. pei kei ültek elő belőlük. Edényt azonban csupán e^ak egyből sikerült rekonstruálni. 1.. gödör. Mélysége 205 cm. Alakja szabálytalan. Méretei 85, ill. 56 cm. 2. gödör. 2'óQ cm mély. Ellipszisalakú. -1S2X128 cm méretekkel. - 3. gödör. 316 cm mély. Csak részben lehetett feltárni, mert látszólag jelentékeny részével -a-tanya épülete alá nyúlt. Nagyságáról felvilá. gocícást nyújt az a két adat, amely rendelkezésünkre áll. Legnagyobb hossza 525, szélessége <•• oio- cm. (Nagyon sok cserep és csont került ki - belulo, de ko- és csonteszközei is figyelmet ér» demeinek). (L. alX—XII. táblát). gödör. Mélysége 168 cm. Szabálytalan - alakú 220X1^0 сш-es méretekkel. 5. gödör. 220 cm mély, 200X1^0 cm mé- retekkei. - -Két edényt sikerűit belőle rekonstruálni. És pedig: 30. Vékony, magas falú csésze. Akió íésze fél^.gömbüs, c.e lapított lenekkel, íeis^iésze Kissé csooka- kiipOs. Ui-apo^sa és tgeu^se кг-zepes. L,zme szürke. J?a*ai vei-O-ij'üií. M ±2, L; : i3, v -i.'o cm. ( v. i.) Sí. bzüröedény. Alakja fordított csonkakupos. --Iszapolása es égetése közepes, tz ne vö. o^esszü ke. - -LU Ч,, ÜZ O.J, i

1 lu Cili. ( V. á 3.) 30—32. öbios aisórészü edény nyaki es szájrésze. A - fcengeies nyak enyhe ivele&^el iilesz^cv^cit az aisórész• Loi. Az illeszkedés helyén rövid meander \ onalakkal ' Giszttett szalag fut körül, amelyet valószínűleg mindkét • o.Ucuoii eg hobSi.ujx.t4S, tax'i-.ii.u.i: uu'íy ök-J.ul özakicotl meg. A íül alatt, a serleg ^Juku edényekre - enxivkez-.etö l>uk VÍ ÍI, ame.y semmi szm aíatt nem - a leiía.ggesüwO'j ^^а^ (1.%.. 1—o.) S3, Jrxháraiakú eüeny pei ernto. eaeke. A perem 'alatt körbefutó szaLgot e.ö^ea bjméij ed j pentox - ta^o.jaiv. iiiï a cti&Au^u^od eua^' tij^^aai аj. (JÁ. 4.) S 4- Ugyanolyan eueny. peiumtOi-edéke. A kürbe'futó szalagot kfct megszaüitou. vízszintes sor tagolja, o.) -u oi>. Gbiösödő edény nyak alatti részének töredeke. -A niegniuiacit mezőben rövid meander vonalak helyez-ituau-K. el. (í.v. ú.) ó6. i-oiiar&iákú edény nagyobb töredéke. Az -ismert iramuktól annyiban. tér 01, uugy nem rozettával • kenteit lyuk van-a ptierxicn, hanem u

öyam,iyan hegyen ieieie auuit bui^oK. Lz aoba a leieié iuLo szalagba iileszikeuiiv, ameiy a peremmel pai huzamosan haladó -szalagból indul ki. A vízszintes szialagot, ugy látszik, íeiso vegükön összekötött, also vegükön pontban vég-züdö és negj-szögben elhelyezkedő párhuzamos egyenesek által alkotott, felváltva követke_ö rmaLa tagolta. A lefelé futó szalagban függőlegesen induló, majd zeg-zug vonalba átmenő dísz helyezkedik el. A megmaradt -meaőrész aisó és íe&ső részre oszlik. A lelsoüe-n lelógó háromszögek sorozata foglalt helyet, csúcsain kampókkal. Az alsó részben a felső szalag mintája ismétlődhetett. Érdekessé teszi a töredéket az a kö.ülmény, hogy a szabadon maradt mezőfelületeket sárgás festés borítja. (IX. 7.) 37. Poháralakú edény töredéke. Felső szalaga lépcsős mintával van díszítve. A megmaradt mezőbea hármas és négyes ferde vonalakkal határolt zeg-zugos szalag fut. A szabadon maradt felületét vörös festés borítja. (IX. 8.) 38—41. Poháralakú edények töredékei. A legszélesebb szalagminta vörösre van festve. (ÍX. 9—10,, 12—13., 16.) 42. Félgömbalakú edény töredéke. Szája alatt három-három vízszintes és függőleges vonalból alkotott négyszögekkel tagolt szalag fut körül. A mezőben vonalakkal tagolt háromszögek közé illeszkedő négyszögű minta foglal helyet, bemélyedö ponttal tagolva, A szabadon maradt négyszöges felület vörösre van festve. (IX. 11.) 43. Poháralakú edény fenék töredéke. A megmaradt meander minták felváltva vörösre vannak festve, vagy szabadon maradtak. (IV. 14.) 44. Talpcső töredék, sürü meander mintákká!, teljesen vörösre festett felülettel. (IX. 15.) 45. Kiöntős edény szívókája, sima szájperemmeL Feltűnő forma. Egyáltalán nem hasonlít az eddig ismert alakokhoz sem a kivitel, sem az elhelyezés tekintetében. Kétségtelen azonban, hogy azok prototípusának tekinthető s így összekötőül szolgál a Bükki-kultúra gondosabb kidolgozású példányaihoz. Feltűnő, hogy aa edény nem voit díszítve. (X. 1.) 46. Nagyobb méretű edény füles töredéke. Ügy látszik, díszítés csak a fül alatt lehetett tervszerű elhelyezésben. Nagy figyelmet érdemel a fül csúcsos képzése.Ebben a formában látjuk a Tiszapolgári-kultúra nagyon jellegzetes bütykeinek, sokszor átfúrt füleinél« elojuidrjat. Ez a füitipus és a kultúrára annyira jellemző tál az a két biztos kiindulási pont, amely ezt <8 két kultúrát immár félreértés nélkül összekapcsolja, (X. 2.) 41. Edényfül, lefelé irányított domború díszíttí tagokkal. Sajnos ezek csak töredékesen maradtak meg, de így is meg lehet állapítani, hogy a két szélső tag a íui alsó széleitől villaszerűén szétágazott, míg -a harmadik középen futott lefelé. (X. 3.) 48. Durva kidolgozású edény lapos bütyökfülei egyenes szajperemmel. (X. 4.) 49. Széiesiszájú edény peremtöredéke. A perem alaitt párhuzamosan benyomásokkal tagolt léc fut körül, amelyhez valószínűleg V-formájú, hároimszögszer a lelógó díszítések csatlakoztak. A töredéken csafc egy ferdeirányú léc van, benyomásokkal tagolva. (X. 5.) 50. Körömmel díszített cserép. Ez az

4 egyeUe© Körös-kultúrából származó töredék, amely a telepen előfordult. Természetesen semmi kapcsolata sincs « teleppel. Hogy mégis idekerült s mint egyedüláJÉŐ darab jelentkezett, az könnyen megmagyarázható azzal, hogy mintegy 800 méternyire, a két düUővel észafe keletre fekvő Kovács-tanyában nagykiterjedésű К kultúrába tartozó telep van. (X. 6.) , , J