Folia archeologica 6. (1949)

ROSKA MÁRTON: A DRÁGI RÈZ HARCI BALTA

RO SKA : A DRÄGI RÉZ HARCI BALTA 25 zon-baltának nevezett alabárd,

1

7 s egy luristáni alabárd fokán is.

1

8 Négyszeres tövis szerepel pl. a mainzi Zentralmuseumnak egy Luristanból származó harci baltája fokán,

1

9 továbbá a boghazköii kapuisten harci baltáján.

2

0 Tehát mindig csak gt fegyver fokán. A drági balta kettős tövisben végződő tagjának eredetét mégis itten kell keresnünk. Az elmondottakból következik, hogy a drági harci balta mestere két minta után is dolgozott: a valóságban, vagy csak emlékezetében ott élt a Fatjanovo-balták képe s a luristáni, boghazkoii, tövisekben végződő fokkal bíró harci balták emléke. Importálták-e vagy helyi öntés eredménye ? Ma még nem tudjuk eldönteni teljes bizonyossággal, mert teljességgel hiányzanak a támpontul szolgáló analógiái. A tószegi öntőminta, a kúnszentmártoni bronzbalta a helyi gyártásra való berendezkedés mellett szól. Erdélynek olyan fejlett rézipara van «a harci baltánkkal egykorú rézcsákányok öntésének idején s olyan kiterjedt kereskedelmet űz velük a szomszédos s ezek közvetítésével távolabbi területekkel, hogy nem mondunk nagyot, ha a drági baltát is keleti minták után módosított, helyi gyártmányúnak tekintjük. A magyarországi Fatjanovo-típusú balták tárgyalása rendjén azt mondottuk, hogy azok időben együtt mennek a különböző típusú rézesákányokkal és hogy azokat (a történeti) Magyarországon öntötték.

2

1 A korabronzkort köz1

7 U. ott 63. 1. 16. kép e. 1

8 U. ott 63. 1. 16. kép a. 1

9 Ipek 1941—1942. évf. 31. 1. és 26. t. 4. sz. ao PZ. IV. 29. 1. 2. ábra. — ESA. IX. 63. 1. 18a. kép. Í «ь Közlemények (Kolozsvár) П. 14. 1. vetlenül megelőző idők emlékei. A drági balta velük egykorú. Most hivatkozott cikkünkben a Nagy sánc öntőmintáit a Tószeg B-be helyeztük. Állás" foglalásunkban Márton L.-nak az az adata befolyásolt, hogy a tószegi öntőmintát a B-rétegben lelte. Ez még tisztázandó. A Nagysánc öntőmintái ennélfogva fiatalabbak. Mint fennebb is hangsúlyoztuk, Erdélybőlmég nem ismerünk Fatjanovo-típusú kő- vagy rézbaltát, amelynek élképzése tárgyalási körünkbe vágna, de ime,. Erdély földjén került felszínre a drági balta, amely kettős forrásból született meg s amelyik bíztató jelenség, hogy ebben a tekintetben a jövő még kellemes meglepetéssel fog szolgálni.

2

2 Drág annak a kereskedelmi és népvándorlási útnak hármas elágazása egyikében fekszik,, amelyik a Meszcsi Icapun át, tehát Erdély igaziészaknyugati kapuján keresztül Erdélyt összeköti az Alföld északkeleti részével. Jelentősége; a bükki kultúra idejével kezdődik, folytatódik* az egész Őskoron, a római koron (Porolissum), a népvándorlások korán (Szilágysooilyó), a honfoglalások korán (Töhötöm) át, mert a Szamos völgye Déstől kezdve hosszú szakaszon át annyira szűk, hogy az annak jórésze még a késő-középkorban is víz alatt állott s közlekedésre alkalmatlan volt.. Szeged, Ho ska Márton 2

2' Ha

1 valakinek eszébe jutna, hogy a drági réz~baltát a Pósta Béla által Vladikazkav-ról közölt ép* és; a Kubán vidékéről való törött bronzfokossal összehasonlítsa (Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai' utazásai, A gyűjtemény leírása II. k. 412—414. 1. éS

; IV. t. 5. és 4. sz.); — az illetőt figyelmeztetjük, hogy csak az élük ferdesége hozható- kapcsolatba a drági baltáéval, de ez is csak bizonyos megszorítással. Nincs azonban kizárva, hogy ez az élkezelés régebbi idők emlékét őrzi.