Folia archeologica 6. (1949)
ROSKA MÁRTON: A DRÁGI RÈZ HARCI BALTA
P-OSKA: A DRÁGI RÉZ HARCI BALTA 23 » A DRÁGI RÈZ HARCI BALTA. Drag kolozsmegyei község neve előnyösen ismert a régészeti irodalomból. A Párául podurilor- (=ihidak patakia) és a Soci- (=bodzák) határrészekből Elephas prímig enius maradványai jutottak a dr. Höntz Kálmán és Orosz Endre gyűjteményébe. 1 A Bulbuc- (=buborék) és Poduri- (=hidak) határrészekben őskori telepek vannak, amelyek rendszeres feltárása és korának megállapítása a jövő feladata. 2 A Szikszay-féle gyűjteményben volt egy 14.5 cm. hosszú, egyenes fokú, kolozsikorpádi I. jellegű gránitfejsze, amely jelenleg a zilahi Wes. selényi-kollégium gyűjteményében van. 3 A Lespezi- (=kőlapok) határrészben aeneolithikus jellegű telep ismeretes. 4 Neigcbaur azt írja, hogy Drágon sok cserepet lelnek, amelyeknek színe fekete és a vastagságuk jelentékeny. 5 Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Történeti Tárában IV. 1880. lsz. alatt magyar típusú, lapos rézvéső;6 — IV. 1878. lsz. alatt 'korongos, tüskés fokú bronzcsákány;7 — IV. 1879. lsz. alatt bronzlándsa ; — IV. 1881. lsz. alatt félholdas kávájú, tokos, füles bronzbaîta;« — IV. 1882. lsz. alatt pedig egy régebbi erdélyi típusú, tokos, füles bronLbalta van.a A félholdas kávájú is a régebbi példányok közül való, amely nagyságával és egész felépítésével előtte jár a kisebb 1 Orvos-Természettudományi Értesítő XXVIII 1903. 198. 1. 2 Az Erdélyi Múzeumegyesület Évkönyve 1898. 261. 1. — Erdélyi Múzeum XX. k. 90. 1. 3 AÉ. 1897. 356. 1. — Repertórium 69. 1. 66. sz. * AÉ. 1904. 244—245. 1. 5 Dacien 234. 1. 3. sz. 6 Repertórium 70. 1. 72. kép. — U. ilyent közöl Mont elms: Chron. 250. és 435. ábra alatt. 7 Repertórium 70. 1. 73. kép 8 U. ott 71. 1. 74. kép. * TJ. ott 74. 1. 75. kép. i méretű, mélyebben ívelt kávájú rokonbaltáknak. KéLo'dalt még őrzi csökevényesen az egykori szárnyak emlékét és elülső lapjának felső harmadában csészés mélyülés van. Valószínű, hogy ezek a bronzholmik mind egy nagyobb gyűjtelékes lelet töredékét képviselik. Dr. Bethlen György kolozsvári gyűjteményében van az itten bemutatott réz harci balta és egy csészés markolatú bronzkard, amelynek hegye 1944. őszén eltörött s elkallódott. A tulajdonos szíves-örömest engedte meg, hogy ezt a két értékes őskori fegyvert lerajzoltassam a közlésükkel a szaktársak részére hozzáférhetőkké tegyem. Megértő figyelméért e helyütt ia hálás köszönetet mondok. Ezalkalommal a rézbaltát mutatom be. 1* kép. j 1. kép •— Fig. 1. Jellemvonásai: öntött; -— nyéllyuka merőleges, tehát lényegesen elüt a vele egykorú rézbaltáktól és csákányoktól, amelyeknek nyéllyuka vízszintes, tehát merőlegesen áll a hosz* szanti tengelyre; — ez a nyéllyuk ovális (ké*