Folia archeologica 5.

Petróczy József: Korarézkori temető Tiszadobon

PETRÓCZY : KORARÉZKORI TEMETŐ TISZADOBON 41 nyomai már a paleolitikum végére eső Magda­lenienben is feltalálhatók 1 0 és az idősebb neoli­tikum vonaldíszes kerámiájában már gyakorta képezték az edények ^díszítő elemeit. 1'JA kocka díszítést a bükki]kulturából 1 2, továbbá a tűzdelt kerámiából 1 3 is ismerjük. A bodrogkeresztúri kulturkörbe tartozó te­metők közül az ekként díszített edényeket a névadó helyről. Pusztaistvánházáról, Tiszakeszi­ről 1 4, Tiszadob Urkom-dülőről 1 0 és legújabban, de csupán cserepekben Hódmezővásárhely Ta­társáncáról 1 6 ismerjük. Amíg azonban ezek a tálak, illetve hasonlóan díszített más edényfor­mák ezeken a helyeken csupán szórványosan kerültek elő, addig a most ismertetett temető Ugyanez a megállapítás vonatkozik a cső­vestalpú edényekre is. Nagyobb számú csöves­talpú edényt e kultura névadó helyéről Kisréti­partról, Hódmezővásárhelyről 1 7, Hajdúszoboszló­ról és Nagylucskáról ismerünk. Aranyékszert ebből a kultúrkörből a név­adó helyről, Tiszaladányról és Tiszakesziről is­merünk, átfúrt márványgyöngy pedig, amely már a tűzdelt kerámia régebbi fokozatából származó sírokban is előfordult 1 8, a Bodrogkeresztúri kul­turkörbe tartozó leginkább női sírok tekintélyes részéből került elő. Minthogy a szalagdíszes kerámia geomet­rikus díszítési formái a Tiszai kulturában tovább élnek és mivel a csővestalpú edények az ismer­6. kép. 1—11: szórványos lelelek — Abb. 6. 1—11: Streufunnde (1—3, 5—11 kb. '/s, 4 kb. 3/ 4 nagyság) két bolygatatlan és a már bolygatott sírjából és pedig a második sirból két példányban is került elő díszített edény. Ebből, továbbá az ekként díszített edényekből származó töredékek nagyobb számából arra lehet következtetni, hogy a feldúlt sírok is tartalmazhattak hasonló tála­kat, vagy így díszített más alakú edényeket. 1 0 Carl Schuchardt : Alteurópa. Berlin 1935. 28. o. 1 1 A. Stocki : La Bohème Préhistorique I. Prague, 1929. 59. 1. 25, I. t. 2, 4, 11, 12 ábra. 1 3 Tompa F : A szalagdíszes agyagművesség kul­túrája Magyarországon AHung. V— VI. IV. 21, V. 28, VII. 12, VIII. 6, XI. 16. 17. 18, 24, XII. 3, 10, XIII. 3, XIV. 2, XV. 24. t. » A. Stocky : I. m. XLV. 14, 15. 1 4 Tompa F. Bericht, i. m. 1 5 Childe : The Danube in Prehistory Oxford 1929. > 6 Arch. Ért. 1940. 13-17 1. tetett formában ugyancsak a Tiszai kulturában jelentkeznek nagyobb számban, ezek a körül­mények a most tárgyalt temető anyagára a Tiszai kultura igen közeli hatását hangsúlyoz­zák, következőleg ez a temető — hasonlóan a kisrétparti telephez — feltehetőleg korának leg­idősebb kerámiai anyagát tartalmazza. Ezt a fel­tevést a rézből készült eszközök hiánya is alá­támasztja. Bár a most tárgyalt temetőnél a temetke­zésre alkalmas terület nem nagy terjedelmű és nem valószínű, hogy 30—35 sírnál több lehetett benne, mégis szükségesnek látom megemlíteni, 1 7 Banner i. m. 1 8 Schranil I.: Vorgeschichte Böhmens und Mährens Berlin, 1928, 49. o.

Next

/
Thumbnails
Contents