Folia archeologica 5.

Banner-Foltiny: Újabb ásatás a hódmezővásárhelyi Kökénydombon

15 BANNER—FOLT1NY : ÚJABB ÁSATÁS A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI KÖKÉNYDOMBON azt mutatják, hogy ezek nem a rétegekkel meghatározott újabbkőkori, hanem a bronzkori településhöz tartoznak. 4. tűzhely. (Eredeti helyzete II. t 7., helyreállított rajza a 3. képen látható). A telep régebben feltárt részén hasonló szerkezetű tűzhelyet nem találtunk, de a csókái telepet leíró ásatási napló arról tanúskodik, hogy — ha nem is egészen azonos formában, de — ismerték a neolitikumban.

1

1 Töredékesen maradt ugyan ránk, de kiegészítéséhez elég támpontot nyertünk. Formája nagyjából téglalap, amely azonban a hosszabb oldalak közepe táján kissé ível. Egyenesen a földre volt tapasztva s így a töredéket eredeti helyén találtuk, de a többi részét egy bronzkori cserepekkel datált betúrás tönkretette. A tiszai-kultúrába tartozása tehát nem lehet kétséges. Méretei : hossza 95, szélessége 56, teljes magassága 17, peremszélessége 5 cm. E korbeli leleteink közt eddig egyedül áll. 110 cm mélyen feküdt. A 111. réteg méreteihez viszonyított helyzetét az I. t. 1. és 8. kép III. jelzése szemlélteti. 5. tűzhely. (II. t. 5.) Peremes, de nagyobbméretű s másalakú peremmel. A perem háromszögű hasébalakú. Mélysége 110, átmérője 110

x 100 cm. Ezt a tűzhelyet is háborgatta egy bronzkori gödör (10.—II. t. 9.) s közvetlen a széle mellett feküdt egy aeneolitikus sír (II. t. 2). A két utolsó tűzhely, amelyet bronzkori gödör és betúrás bolygatott meg, ugyanabban a mélységben volt, mint az I. és III. sártapaszréteg s így kétségtelenül a neolitikus települési szinten foglalt helyet, azon a szinten, amely a telep legrégibb korában, első településszintül szolgálhatott. A gödrök sem egy korba tartoznak s nem is egyforma méretűek. Valamennyi a sárgaföldig, sőt egy része mélyen azon alól lenyúlt s így bizonyára az építkezéshez és edénykészítéshez szükséges sárgaföld kitermelésére szolgált. Későbben telt csak be hulladékkal. 1. gödör. Mélysége 178, mérete 120x135 cm. Bronzkori cserepek és egy kis díszített bronzkori edény került ki belőle.

1

2 2. gödör. Mélysége 165, mérete 150x115 cm ; bronzkori és tiszai cserepekkel. 3. gödör. Mélysége 115, mérete 135x135 cm. Ez az egyetlen szabályos köralakú gödör. Csak bronzkori cserepeket találtunk benne. 4. gödör. Mélysége 160, mérete 155x 145 cm. Bronzkori és tiszai cserép-anyaggal. 5. gödör. Mélysége 280, mérete 220x125 cm. Semmi sem volt benne. 1

1 Lásd a Szeged Városi Múzeum leltárának II. kötetében lévő rajzokat, amelyeket Móra Fe enc helyszíni felvétele alapján rajzolt. 1

2 Az edény leírását lásd Foltiny István : Bronzkori telep nyomai Hódmezővásárhely-Kökénydombon. Dolg. 1940. XVI. kt. 183. 1. 9. edény. Rajza U. o. XXXIII. t. 4. és 19. Az a körülmény, hogy ez a dolgozat nemcsak a sírokkal, de a szórványos bronzkori anyaggal is foglalkozott, felment az újraközléstől. A közlemény nem különíti el a leleteket sírok szerint. 6. gödör. Mélysége 268. mérete 120

x 100 cm. Bronzkori és tiszai cserepek voltak benne. 7. gödör. Mélysége 244, mérete 270x168 cm. Hasonlóan vegyes anyaggal. 8. gödör. Mélysége 306, mérete 250

x230 cm. Csak tiszai cserepek kerültek ki belőle. 9. gödör. Mélysége 250, mérete 290 x410 cm. Bronzkori cserepekkel. 10. gödör. Mélysége 322, mérete 75x92 cm. Ez a gödör háborgatta meg az 5. tűzhelyet. Néhány bronzkori cserép volt benne. Feltűnő a mélysége s aránylag kis méretei. A sírok és sírmaradványok a feltárt részen, minden rendszer nélkül helyezkedtek el. 1. sír. 95 cm mélyen három bronzkori edény feküdi, éppenúgy, mint a bronzkori sírokban szokásos (I. t. 3.). Csontváz nem volt mellette. A környék eléggé bolygatott volt ahhoz, hogy esetleges megsemmisülésével is számolni lehet. A három edény a bronzkor II. periódusába tartozik.

1

3 Bár még a további sírmaradvónyok közt is elő fog fordulni ez a jelenség, itt jegyezzük meg, hogy hasonló megfigyelést tettünk annakidején az ószentivóni bronzkori temetőben is.

1

4 2. sír. 86 cm mélyen két edény, a bronzkor I. periódusából.

1

5 3. sír. Mélysége 120 cm. Hanyattíekvő csontváz feldúlt maradványai. Egyes részei össze-visszadobálva feküdtek, nem is tökéletesen azonos mélységben. Egy lábszár volt csupán eredeti helyzetében. Ügy ebből, mint abból, hogy a koponyaalapi része volt eltöredezve, határozottan az eredeti hanyatfekvésre lehet következtetni. Mellette csupán egy orsókarikét találtunk, de valószínűleg ehhez tartozik egy távolabb talált hosszúkás tarka gyöngy és az a bordázott edénytöredék, mely kétségtelenül a gepida csoportra mutat. 4. sír. A szétdúlt csontváz közelében került elő egv magában fekvő, bronzkor I. periódusába tartozó edény.

1

8 5. sír. 90 cm mélyen, jobb oldalán fekvő zsugorított csontváz, ÉNy—DK irányítással. Melléklete nincs, de az a körülmény, hogy közelében csupán bronzkori töredékek kerültek elő, legalább is valószínűsíti ebbe a korba való tartozását. Teljes hossza 144, zsugorítva 78 cm. 6. sír. 84 cm mélyen magában álló koponya. 7. sír. 65 cm mélyen magában álló koponyatető. Vékonyságából következtetve gyermeké lehetett. 8. sír. Az 5. tűzhely mellett, de annak külső oldalát áttörve, 140 cm mélyen zsugorított csontváz feküdt, a bal oldalán (II. t. 2 ). Irányítása DK—ÉNy. Feje DK-en volt, arca DNy-ra nézett. Eredeti hossza 168, zsugorítva 96 cm. Két edény volt mellette, de az egyik egy tiszai-kultúrába tartozó alacsony csőtalp s így mellékletnek nem tekinthető. A másik edény, kisméretű lapított fenekű tálacska, apró bütykökkel. Színe sárgásszürke, égetése jó. Magassága 4, Szá 7, Fá 4 cm (VIII. t. 4 ). Bár az edény elég durva kidolgozású, aeneolitikus eredete kétségtelen. Nemcsak a forma igazolja ezt, hanem az a körülmény is, hogy 1

3 Foltiny i. m. 182-183. 1. 1-3. edény. XXXIII. t. 1-3. 1

4 Dolg. 1928. IV. kt. 175. 1. 16. Lásd u. o. 29. kép. 1

6 Foltiny i. m. 183. 1. 4., 6. edény XXXIII. 7., 9. 1

8 U. o. 8. edény. XXXIII. 6.