Folia archeologica 5.
Banner-Foltiny: Újabb ásatás a hódmezővásárhelyi Kökénydombon
9 BANNER—FOLT1NY : ÚJABB ÁSATÁS A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI KÖKÉNYDOMBON gödörrel már bolygatott, területe és Szabó István földje, amely azonos Kapocsi Sándor egykori tanyájával, ahol 1929-ben már ásattunk. /. Vörös Károly földjében 41 m hosszú és 7 m széles terület egy részét tártuk fel (1. kép), mert ki kellett hagyni a vetés miatt ennek a területnek azt a részét, amely a 7'5—19'50 és a 27—30 m közé esik. Hozzávettük még azt a kis területet, amely a 22 m irányában 15 m-re nyugat felé, közvetlenül a vályogos gödör mellett volt. A gödör okozta feltárás oldalában ugyanis igen sok cserepet találtunk. Ezen a helyen valóban hulladékgödör volt zsugorított temetkezéssel. A gödör (3.) 138 cm mély. Átmérője 220 x 190 cm. Alakja szabálytalan. Tele volt a tiszai-kultúra hulladékával, amely úgy a 120 cm mélyen lévő csontváz fölött, mint huzamos helyzetben volt. A jobb kéz a medencében feküdt, a bal, meghajlított karral oldalt, a mellkas mellett. A gödör anyagából csak tiszai cserép és egy jellegzetes agancs-szigony került elő. Ezek közül négy rekonstruálható edény érdemel figyelmet : í. Fordított csonkakúpformájú tál (VII. t. 7 ). Pereme alatt négy arányosan elhelyezett kétosztású fül van. Kissé durva iszapolású, de elég jól égetett. Barnésszürke. Szá 21, M 10'5. Fá 8'5 cm. 2. Fordított csonkakúpformájú tál kétosztású füllel (VIII. t. 18). Kissé durva iszapolású és elég rosszul van kiégetve. Barnásszürke. Szá 27, M 16, Fá 9 cm. 3. Fordított csonkakúpformájú, bütyökfüles tél (VII. t. 5 ). Jól iszapolt és elég finoman égetett. Szürke. Szá 26, M 13, Fá 7 cm. 4. Fordított csonkakúpformájú magas tál (VIII. t. 22.), kinyúló biityökfülekkel, melyek a perem alatt helyezked1. kép - Abb. 1 alatta mindenütt megvolt. Nem kétséges, hogy a csontváz a tiszai-kultúrát hordozó egyik ember csontváza. Bár a kökénydombi eddig ismert sírok is olyan földben voltak eltemetve, amelyben igen sok volt a hulladék s egy esetben találtunk olyan sírt is, amely gödör szélén feküdt, meglepő volt a gödörbe való temetkezés. Ezzel a szokással a Kőrös-kultúrában kimondott szokásként minden telepen találkoztunk, de tiszaikultúrában ez volt az első eset. Hogy azonban mégis ebbe a kultúrába tartozónak tartjuk, azt a hulladék anyaggal látjuk bizonyítva, amelyben jellegzetes cserepek fordulnak elő s még a közeli részeken sincs nyoma a Kőrös-kultúrának. A sír (II. t. 11.) irányítása délkelet—északnyugati, feje délkeleten volt, arca keletnek nézett. Zsugorítása igen erős. Teljes hossza 172, zsugorítva 92 cm. A két lábszár csaknem párnek el. Jó iszapolású és finoman égetett. Szürke. Szá 35 M 22, Fá 14 cm. 5. Néhány, de nem jellegzetes csonteszközön kívül, innen kerüli elő az egyetlen csontszigony (III. t. 4.). Ez a típus a kökénydombi első ásatásból* és Csókáról 5 igen jól ismert. Még két gödör volt a területen. Az egyik gödör (1.) 110 cm mély. Alakja szabálytalan ellipszis, melynek egyik átmérője 176, a másik 138 cm. A gödörben a tiszai-kultúra cserepein kívül egyetlen bronzkori töredék is volt. A másik gödör (2.) az előbbitől alig 30 cm távolságra helyezkedett el. Mélysége 95, szélessége 86, hosszúsága 130 cm. Két alig felismerhető, de a tiszai-kultúrába tartozó cserép került elő belőle. 4 Dolgozatok. VI. kt. 1930. VI. t. 1-7. 6 Childe : The Danube in prehistory. Fig 17.
