Folia archeologica 5.

Banner-Foltiny: Újabb ásatás a hódmezővásárhelyi Kökénydombon

10 BANNER—FOLT1NY : ÚJABB ÁSATÁS A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI KÖKÉNYDOMBON Volt a területen egy töredezett állapotban lévő tűzhely is. Alakja teljesen szabálytalan. Hossza 60, szélessége 18 cm. Semmi szín alatt nem ez volt az eredeti formája. A többi jelenség teljesen azonos. Tíz helyen találtunk összefüggő égett sártapaszrészeket. Valamennyi szabálytalan alakú volt. Vastagságuk 10—30 cm között váltakozott és 30— 40 cm mélyen voltak a mai fölszín alatt. Méreteik a következők : I. réteg 200x157 ; II. 357x195 ; III. 397x229 ; IV. 150x48; V. 110x86; VI. 180x146; VI. a. 130x58 ; VII. 140x85 ; VII. a. 105x70 : VIII. 69x 60 ; IX. 322x302 ; X. 410x228 cm. Ezeken kívül kisebbméretű sártapasz csomók többfelé is mutatkoztak. A legnagyobbnak a mérete 50x38 cm. Ez is mutatja, hogy csak távolabbra vetett darabjai lehetnek a nagyobb területen összefüggő rétegeknek. Meg kell jegyeznünk, hogy a V/. a. illetőleg VII. a. tapaszréteg a VI. illetőleg VII. réteg alatt feküdt s mindkettő fölött a többieknél nagyobbmennyiségű, tiszai-kultúrába tartozó, edénytöredék volt. E két réteget a képen szaggatott vonal határolja. A VII. a. réteg alatt ferde helyzetben elhelyezkedett, égett karódarabok (II. t. 3.) voltak, amelyekből a már máshelyen is megfigyelt épületformára lehetne következtetni ; természetesen csak akkor, ha a V/. a. és VII. a. rétegek ma már meg nem állapítható összefüggését ki lehetne mutatni s ha ez alatt is meg lett volna a karó. Ebből a rétegből került elő a legtöbb töredék, köztük egy rekonstruálható edény is. Éspedig : 6. Enyhén kihajló peremű, pohárformájú edény szívókával (VIII. t. 21.). Oldalát bemélyedő zeg-zugvonalak, négyszögek és pontok díszítik. Iszapolása és égetése elég jó. Vörös. Szá 16, M 18, Fá 12 cm. Hogy ezek az égett rétegek a dűlőút alatt, sőt azon túl is folytatódtak az alig lehet kétséges. Bizonyítja ezt a Gubicza Géza, szemben lévő, tanyája kertjében talált sok tiszai cseréptöredéken kívül az a kőbuzogányfej (IV. t. 10.) és újra fúrni kezdett nyéllyukas baltatöredék (IV. t. 8.) is, amelyet évekkel ezelőtt a kertben talált a tulajdonos. Ásatásunk idején, a dűlőút igazítása alkalmával is kerültek elő e kultúrába tartozó edénytöredékek, XV—XVI. századi szürke cserepekkel együtt. Kétségtelen, hogy ezen a tanyarészen a kökénydombi telepnek legtávolabbi része került feltárásra. A telep minden esetre nagykiterjedésű lehetett s ha csupán az eddig megismert legtávolabbi pontokon fekvő lelőhelyeket vesszük is figyelembe, kiterjedése meghaladja a 30.000 m

2-t. II. Szabó István földjén (2. kép) szerencsés véletlen folytán a telep leggazdagabb részében dolgozhattunk. A 24 m hosszú és 8 m széles feltárással 192 m

2 kiterjedésű, összefüggő területen figyelhettük meg a jelenségeket. Ezen az aránylag kis területen négy (I—IV.) nagykiterjedésű égett sártapaszréteget, öt (TI—5) tűzhelyet, tíz (1—10G) hulladékgödröt, tíz(l—10S) sírt, illetőleg sírmaradványt bontottunk ki. Részben az égett sártapasz fölött, részben csak a puszta földben tizenkét helyen találtunk cserépcsomókat ;

6 legnagyobb részüket a II. cserépréteg fölött. Cserepek — köztük bronzkoriak és jazig időkből valók — mindenütt, de főleg az árok északi részében nagy mennyiségben kerültek elő. A négy réteg méretei : I. 120 cm mélyen 6 Nem olyan edénytemetkezésekről van itt szó, mint a badeni-kultúra egyes telepein, pld. Hódmezővásárhely— Bodzásparton, vagy Vissen, hanem eldobott edénytöredékekről, amelyekből csak kivételesen lehetett rekonstruálni egy-egy edényt, de egész csak kivételesen volt köztük. 2. kép — Abb. 2