Folia archeologica 3-4.

Patay Pál: Sarródi bronzkori leletek

63 PATAY: SARRÓDI BRONZKORI SÍRLELETEK támaszkodik. Az edény barna színűre égetett. M 8, Pá 8 cm. (4. kép). 5. Zömök kis korsó. Lényegében hasonlít a fent leírt csészékhez, csak minden részében megnyúltabb. Szájpereme jelentéktelen mértékben kihajlik, a nyaka lefelé szélesedik. A füle ugyancsak a váll alatt éri el az edény oldalát. M 7-7, Pá 5 cm. Színe sötétbarna. (5. kép). 6. Korsó. Az edény nyaka alig keskenyebb a hasánál, aminek következtében a válla alig észrevehető. Füle az aránylag magas nyak következtében megnyúltabb alakú. Színe barna, azonban ez a vastagon rárakodott szinter következtében csak hellyel-közzel tűnik ki. M 10, Pá 7-3 cm. (6. kép). 7. Tál. Alja szabályos gömbszelvény alakú. E fölött egy alacsony, befiiződő nyak látható (utóbbi egy helyen jelentéktelenül megsérült). A nyakát szimmetrikusan egy valódi és három álfül hidalja át. A valódi fül a perem fölé emelkedik, a tál vállára támaszkodik, nyílása meglehetősen szűk. Az álfüleknek gyakorlati jelentőségük nincs, inkább csak díszítik az edényt. Nem is emelkednek a perem fölé, oldalt sem állnak el. A tál barna színű. M 10-3, Pá 19 cm. (7. kép). A lelőkörülményekre vonatkozólag sikerült értékes adatokat beszereznem Pokker Mihály sarródi igazgató-tanítótól, aki kérésemre a lelet begyűjtőit ismételten kihallgatta és amennyire utólag megállapítani lehetett, a legnagyobb részletességgel és pontossággal számolt be nekem az észlelt lelőkörülményekről. Fogadja segítségéért őszinte hálámat. Pokker Mihály igazgató-tanító léírása alapján Sarródról két ízben kerültek a soproni múzeumba leletek. Először 1934 áprilisában, amidőn is Garab Ignác gazda, szőllőtelepítés közben 2 sírra bukkant. A csontvázak jobb oldalukon, fejjel' délnek, arccal keletnek, zsugorított helyzetben feküdtek. Az 1. csontváz mellékleteként a karok között egy zománcos (?) korsót, a melle alatt pedig két kisebb agyagedényt leltek. A 2. sírban a koponya nagyobb tálban feküdt, a csontváz térdén bögre volt fedővel. A sírok kb. 60 cm. mélységben voltak, egymástól kb. 1.5 m távolságra. A második leletre vonatkozólag szószerint közlöm Pokker igazgató-tanító hozzám intézett levelének idevágó részét: «... 1936 március hónapjában került felszínre, ugyancsak szőllőtelepítés közben, — (Szanyi) Horváth Géza kisb. földjén, az előbbi lelettől keletre kb. 40—50 m távolságban. Itt 5 sír tünt elő! A sírok kb. 1 — 1 m távolságban voltak. Mindegyikben 1 — 1 csontváz, épségben, ugyanúgy mint az I. leletnél, kelet felé fordítva, zsugorítva, fejjel délnek, 50—70 cm mélységben. — Mindegyik sírban az alsó lábszárcsontok mellett 2—2 bögre. (Ezek közül 5 van a soproni múzeumban.)»

2 Visszatérve az I. leletre, a «zöld zománcos» edény véleményem szerint nem tartozik a sírhoz, lévén az zsugorított; valószínűleg rétegzavar következtében kerülhetett a csontváz közelébe. Ha azonban ez nem áll, akkor e sírnak nincs köze a II. lelet ismertetett edényeihez, illetve azok kultúrájához. Sajnos azt már nem lehet megállapítani, hogy melyik edény, melyik sírból való. Mindenesetre mind a 7 előbb leírt példány egységes jellegű, akármelyik sírból származzék is. Mind az edények alapján, mind az őket szolgáltató sírokban megállapítható temetkezési mód 2 A soproni múzeum 7 edényt őriz. Lehet, hogy 2 közülük az I. lelethez tartozik, vagy Pokker igazgatótanító tévesen említ csak 5 darabot. 7. kép — Abb. 7