Folia archeologica 3-4.

Patay Pál: Sarródi bronzkori leletek

I PATAY: SARRŐDI BRONZKORI SÍRLELETEK 64 alapján kétségtelenné válik e leletnek a rokonsága a Willvonseder által ismertetett leopoldsdorfi,

3 valamint a Burgenländisches Landesmuseumban (Kismarton) őrzött okai (most Oggau) temető

4 leleteivel. Mindhárom előfordulás alkalmával sírleletekkel van dolgunk. A sírok teljesen visszatükrözik a középeurópai későneolith-korabronzkori temetkezési szokást. Egyaránt zsugorított csontvázas sírok. Ennek megfelelően megállapíthatjuk a csontvázaknak a nemek szerint eltérő tájolását és más-más oldalra való fektetését is.

5 A leopoldsdorfi 1. sz. sírban jobboldali fekvésű csontváz mellett előkerült üveggyöngy

6 annak női volta mellett tanúskodik, az okai egyik sír baloldali csontváza mellett talált tőrből pedig férfira következtethetünk. A sarródi csontvázak jobboldaliak, tehát valószínűleg nőiek lehettek. Érdekes az is, hogy amíg mind a sarródi, mind a leopoldsdorfi jobboldali sírok tájolása nagyjából D (fej) — É;

7 addig a leopoldsdorfi 5. sz. sír baloldali fekvésű csontvázának tájolása É (fej) — D. Mindegyik esetben az arc tehát keletre néz. Különösen érdekes ez utóbbi jelenség, vagyis az, hogy az arc a mindkét nembeli csontvázaknál ugyanabba az irányba néz. Erre ugyanis nem ismerek példát Magyarország nyugati részeiről, vagy ettől nyugatabbra, sem a kőkor végéről, sem a bronzkor elejéről. A bronzkor II. szakaszába tartozó Gátai kultúrában is, annak ellenére, hogy a különböző nemeket más-más oldalra fektették, a tájolás mindkét nem esetében azonos, aminek következtében az arcok ellenkező irányba néznek. Ezt látjuk a Hainburg-Teichtali temető sírjainál.

8 Ezzel szemben a tiszamenti későbronzkori temetőkben, amelyek a füzesabonyi kultúrába tartoznak, általános jelenség az, hogy az összes csontváz arca egy és ugyanazon irányba tekint, mégpedig keletnek.

9 Nem akarok ebből messzemenő következtetéseket levonni, mégis a szellemi 3 Kurt Willvonseder, Gräber der älteren Bronzezeit von Leopoldsdorf. Niederösterreich. Germania. 21. 1937. 88. skk. 4 Fundber. aus Österreich. 1, 1930/34, 93 és 126. 1. 5 Patay Pál, i. m. 42. 1. 6 Kurt Willvonseder, i. m. 89. 1. 7 Willvonseder, i. m. 89. 1. 1. sz. sír: DDNy—ÉNy; 3. sz. sír: DK—ÉNy. 8 Eduard Beninger, Franz Mühlhofer und Eberhard Geyer, Das frühbronzezeitliche Reihengräberfeld bei Hainburg—Teichtal. MAG, 60, 1930. 9 Tompa Ferenc: 25 Jahre Urgeschichtsforschung in Ungarn. 24/25 Bericht der RGK. 1934/35. 97 1. élet terén esetleg megnyilvánuló kultúrkapcsolatok miatt erre a jelenségre is fel kell hívnom a figyelmet. Az edények tipológiája alapján is kétségtelen a leopoldsdorfi és okai leletnek a rokonsága a sarródival. Nagy általánosságban mindhárom lelőhelyen a szélesszájú, gömbalakú hasú, egyfülű cészék a leggyakoribbak. Nyakuk egyformán rövid, hasuk öblös. Szájperemük ritkán hajlik ki. A fül kissé felülemelkedik a szájperemen, legtöbbször félkörös ívben a vállra támaszkodik.

1

0 Különbség közöttük csak annyi, hogy amig a leopoldsdorfi és okai edények javát mészbetétes vékony vonalak díszítik, addig a sarródiak teljesen díszítettlenek. Ezeknek az edényeknek a tipusa nem ismeretlen előttünk. Már Willvonseder is hivatkozott arra, hogy a leopoldsdorfi edények díszítésére Cseh- és Morvaországban is találhatunk párhuzamokat.

1

1 Részemről azonban nemcsak a díszítőmintákban, hanem maguknak az edényeknek az alakjában is találok hasonlatosságokat. Ez ugyanis az Előaunjetitzi kultúrának egyik legáltalánosabban elterjedt edénytípusa;

1

2 az a tipus, amelyik a középeurópai harangedénykultúra díszítésnélküli kísérőkerámiájának főtipusáról, a bögréből fejlődik tovább. Szembetűnő hasonlatosságot árulnak el a sarródi 1. sz. csészén és a Willvonsedernél 20 t. 4, 4a alatt közölt edények

1

3 fenekén látható zömök lábak. Hasonló lábakkal ellátott tál került elő Okán is.

1

4 Ez az elem azonban nemcsak ebben a kultúracsoportban található meg. Az ujabb kőkor legvégén megjelenő harangedénykultúrában, mind csészéken, mind tálakon 1

5 gyakoriak; mintegy a kultúra jellemző vonásai közé tartoznak. De végül fel kell még hívnom a figyelmet arra is, hogy a sarródi tálhoz (7. kép) teljesen hasonló, csak méreteiben kisebb példány a harangedények budapestvidéki leleteiben is előfordul. A Nemzeti Múzeum Régészeti Gyüjteményé1

0 A sarródiakhoz hasonló alakokat leopoldsdorfról: Willvonseder, i. m. 20 t, 5, 11, 14. 1

1 Willvonseder, i. m. 90 1. v. ö. R. v. Weinzierl, Die neolithische Ansiedlung von Gross-Czernosek. MAG. 27. 1897. 67 1. Abb. 90. 1

2 L. Josef Schránil, Die Vorgeschichte Böhmens und Mährens. Berlin und Leipzig, 1928. XVII. tábla 1. 1

3 Willvonseder, i. m. u Willvonseder, i. m. 90 1. 1

5 Albin Stocky, La Bohémé préhistorique. /. Vage de pierre. Prague, 1929. CVIII. tábla 2. CXI. tábla 14, 18. CXXII. tábla 7.