Folia archeologica 3-4.
Radnóti Aladár: A zalahosszufalusi ezüstlelet
106 RADNÓTI: A ZALAHOSSZÜFALUSI EZÜSTLELET Kr. u. 121—122. 96. BMC III 291; Strack II 70 1 drb. 97. Coh. 903; BMC III 284; Strack II 74 1 » Kr. u. 123. 98. Coh. 374; BMC III 401; Strack II 169 1 drb. 99. Coh. 392; BMC III 405; Strack II 171 1 » Kr. u. 127—128. 100. Coh. 379; BMC III 385; Strack II 166 1 drb. 101. Coh. 465; BMC III 463; Strack II 187 1 » Kr. u. 128—129. 102. Coh. 724; BMC III 516; Strack II 197 1 drb. Kr. u. 130—132. 103. Coh. 395; BMC III 491; Strack II 207 1 » 104. Coh. 172; BMC III 595; Strack II 227 1 » 105. Coh. 965; Strack II 251 1 » 106. Coh. 1028; BMC III 685; Strack II 252 1 » 107. Coh. 1334; BMC III 719; Strack II 264 1 » 108. Coh. 1455; BMC III 761; Strack II 280 1 » 109. Coh. 1461; BMC III 771; Strack II 281 1 » Kr. u. 134—138. 110. Coh. 805 tip.; BMC III 840; Strack II 301 1 drb. Sabina. 111. Coh. 43; BMC III 940; Strack II 379 1 drb. Kr. u. 138. Antoninus Pius. 112. Coh. 67; Strack III 18 1 drb. Kr. u. 139. 113. Coh. 873; Strack III 58 1 drb. Kr. u. 140—142. 114. Coh. 463; Strack III 91 1 drb. Antoninus Pius és Marcus Caesar. 115. Coh. 15; Strack III 110 2 » 116. Coh. 15; Strack III 111 1 » Marcus Caesar. 117. Coh. 389; Strack III 121 1 » 118. Coh. 451; Strack III 124 1 » Kr. u. 143. Antoninus Pius. 119. Coh. 437; Strack III 128 1 drb. 120. Coh. 451; Strack III 129 1 » Kr. u. 144. 121. Coh. 186; Strack III 133 1 drb. Kr. u. 145. 122. Coh. 490; Strack III 145 1 drb. Kr. u. 147. 123. Coh. 345; Strack III 165 1 drb. Faustina sen. 124. Coh. 237; Strack III 429 1 drb. 125. Coh. 27; Strack III 448 1 » 126. Coh. 96; Strack III 460 1 » A lelethez két egykorú hamisítvány is tartozik: az egyik idősebb Faustina, Aeqvitas aug. hátlapú dénárja után készült, a másik darab Antoninus Pius veretének utánzata. Ez utóbbival részletesen kell foglalkoznunk. Előlap: ANTON INVS A VG PIVS P P TR P XXII(?) Hátlap: SALVS A VG COS IIII Erről a darabról Strack már megállapította, hogy hamisítvány. 1 6 Ha helyesen olvastuk az előlap köriratán a tribunicia potestas számát, akkor a hamisítvány Kr. u. 158—159 évszámhoz köthető. Mivel a szám nem biztosan olvasható és egy hamis veret nem tekinthető döntő bizonyítéknak a pontos időpont megjelölésénél, nem tehetjük a denárlelet elrejtésének időpontját erre az évre. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy azok a veretek, amelyeket hamis darabunk utánzott a Kr. u. 153—154 évben kerültek először forgalomba. Antoninus Pius denárainak előlapján a tribunicia potestas évek, a XVII.-tői vannak kiírva. így már közelebb járunk a nagybronzok datálásához, bár lehetetlennek tartom, hogy az egykorú hamisítvány, mindjárt az új előlapi tipus megjelenésének évében keletkezett volna. A nagybronzok és a dénárok tehát körülbelül egyértelműen határozzák meg a zalahosszúfalusi lelet elrejtésének időpontját Kr. u. 154-re. Már Alföldi Andrásnak feltűnt, hogy ez az időpont nem kapcsolható fontos eseményhez Pannónia történetében. 1 7 Egy másik zárt éremlelet elrejtésének időpontja közel van a zalahosszúfalusi- lelet dátumához. Wallernban (Valla, Burgenland) került elő egy denárlelet, amelynek utolsó darabja Kr. u. 157-ből-való. A. Barb a leletet ennek ellenére a markoman háborúk idejéből származtatja. 1 8 Ha átmegyünk Pannónia határán a Dunán a quádok földjére, ott is érdekes egyezést találunk az ipolyviski (V^skovce) denárlelet utolsó darabjával. 1 9 Ennek a leletnek utolsó verete Kr. u. 153-ból való és így elrejtése időben jóval megelőzte a markoman háborúkat. 20 Mindezek a leletek jelzik, hogy 153—157 között fontos események játszódtak le Pannoniában és a limes mellett. Valószínűnek látszik, hogy a quádok okozták a nyugtalanságot a provinciában. Ez indíthatta a lakosságot értékeinek elrejtésére még a Balaton környékén is. Talán a rómaiak sem maradtak adósok a quádoknak, ezt jelzi viszont az ipolyviski lelet. 2 1 Éppen az ipolyStrack III Anhang IV 64. « Id. h. 102. 1 8 Mitteilungen der Num. Ges. in Wien 16, 1927, 10 skk. 1 9 V. Ondrouch, Der römische Denar fund von Vyskovce 1934, 101 skk. A lelőhely korábban Csehszlovákiához, most újra Magyarországhoz tartozik. 2 0 V. Ondrouch, id. h. 6 sk. 2 1 Lehet, hogy Pannónia helytartója teremtett rendet a quádok között, ilyen büntető hadjáratokra vonatkozhat Antoninus Pius életleírásából: . .. per legatos plurima bella gessit (Vita 5, 4), v. ö. Alföldi A., id. h. 102.
