Folia archeologica 1-2.

Pataky Vidor: A hevesi honfoglaláskori női sírlelet

203 PATAKY: A HEVESI HONFOGLALÁSKORI NŐI SIRLELET A hevesi sír kormeghatározása. A lelet tudományos értékelése hasonló leletek hiányában ma még korai volna, de néhány következtetés önként kínálkozik, elsősorban az, hogy a lelet minden darabja szokatlanul értékes és önmagában álló, együttesen pedig újabb bizonyítéka Fettich Nándor megállapításainak, hogy t. i. a honfoglaló magyarság által ide a Kárpátok-medencéjébe hozott kultúra oly sokágú, hogy a déloroszországi kisplasztika-művészet minden rétegéből vett át örökséget, nem mereven és változatlanul, hanem fejlesztésképesen. A karperec arany-lemezzel borítása a húnkorszak technikájára emlékeztet, az állatfejes díszítésre visszamenő ékkő-elhelyezés szkíthaeredetre visszavezethető ismert szokás a steppelakó lovasnomádoknál. A palást v. mente gomb az ősperzsa-eredetű palmetta-motivum újszerű alakítása; viszont a feltételezett ruhadíszítő-zsinórzat-utánzás kombinálása a palmettákkal, aligha születhetett volna meg ötvösművön a norman-eredetű szalag-kombinálás előzménye nélkül; bár az űjszerű-palmetta díszes mentegomb a tarsolylemezek köréhez tartozik, készítési ideje mégis kétségtelenül a tarsolylemezek sorozatának legvégére teendő, sőt a dunaszektsői-phalera után s így a leletegyüttes legfiatalabb, korhatározásra is alkalmas darabja. A mellékletek készítési ideje egymástól elég távoli különböző korra mutat. így legrégibbnek látszanak a rossz ezüst-szíjveretek; az ezüstEger. 1 AHung. XXI: Fettich Nándor, A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG FÉMMŰVESSÉGE, táblakötet XCIII. t. 8, 9. 2 Hampel, ALTERTHÜMER, II. 660. Hampel, ÚJABB TANULMÁNYOK... 136 1. 3 Hampel, ALTERTHÜMER, III. 502. 4 Hampel, ÚJABB TANULMÁNYOK, 32. t. 5 Hampel, ÚJABB TANULMÁNYOK, 39. t. 6 Hampel, ÚJABB TANULMÁNYOK, 31. t. 7 Hampel, ÚJABB TANULMÁNYOK, 113. t. 8 Fettich, i. m. LXXXVII. t. 9 Kiss Lajos, A GESZTERÉDI HONFOGLALÁSKORI SÍRLELET. AHung. XXIV. XV. t. 7, 8. 1

0 Fettich, i. m. LI. t. és Hampel, ALTERTHÜMER, I. 376. 1

1 Hampel, ÚJABB TANULMÁNYOK 26. t. 3a. Arch. Ért. 190. LI, 126. Arch. Ért. 1902, 304. 1

2 Arch. Ért. 1908, 20. 1

3 A magyaróvári múzeumban. Lovas Elemér szíves közlése. 1

4 Az összes említett leletek képeit az AHung. XXI-ben, Fettich Nándor i. m. táblakötetében találhatók. öntés technikája, megfelel a levediai hasonló készítményekének. Szabad szemmel is észrevehető rajtuk a felületi kopás, az évtizedes használat nyoma. Viszont a karperec annyira ép, mintha frissen készült volna. A mentegomb sem mutatja a hosszas-használat nyomait. Mindez azt bizonyítja, hogy a magyarság a déloroszországi tartózkodás alatt, ott élő — ősrégi és divatos — fémmúvességi sajátságokat egyformán elsajátított, s nemcsak a tárgyakat, de a készítés-tudást is hozta magával a honfoglaláskor és utána is foglalkoztatta a maga ötvöseit. A lelet földbekerülése is elég pontos időhatárok közé szorítható. Az egész együttes, a jelképes lovastemetéssel, nem történhetett 896 előtt, de a magyar kereszténység megerősítése, mondjuk 1050 után sem. A jelképes lovastemetés maga is a vezérekkorára mutat, a hajszorító-karikák, torques stb. hiánya szintén a szláv-keresztény befolyást megelőző időre vall. A párhuzamos pusztaszilvási leletet a sírban talált arab dirhemek a X. sz. közepéről keltezik. A hevesi gömb rajztechnikája valamivel későbbi időre utal, úgy hogy a hevesi leletet a X. sz. második feléből keltezem. Az embertani vizsgálat hangsúlyozza a sírban fekvő nő ugoros jellegét, a mellékletek és a lovastemetkezés pedig arra mutat, hogy előkelő személy lehetett, az pedig, hogy átélte a koponyalékelést arra mutat, hogy egyénisége sem lehetett közönséges. Pataki Vidor is U. o. LXVIII. t. 2a. is Hampel, ÚJABB TANULMÁNYOK, 26. t. 4a. 1

7 AHung. XXI. Szöveg. 87 sk. 1. is Niederle, SLOVENIA U. UHRÁCH. XIII. (1921) 25-28 1. — Richthoffen Bolko, A SZLÁV KÉRDÉS MAGYARORSZÁG RÉGIBB KÖZÉPKORI ARCHEOLÓGIÁJÁBAN, Arch. Ért. 1923, 147. o. A szláv hatás további irodalmát lásd: Niederíuv sbornik, 1925. Praha. 132 1. Schránil, VORGESCHICHTE BÖHMENS UND MÄHRENS, 1928. Összehasonlításul szolgál e szláv eredetűnek tartott fülbevalókhoz a regensburgi múzeum egy lelete, amely Regensburgtól északra Matzhausen vidékén került elő (dr. Dinklage úr szíves közlése). 1

9 Seemayer Vilmos vizsgálata. 2

0 Szendrey Ákos, AZ ŐSMAGYAR TEMETKEZÉS, Arch. Ért. 1928, 1 1. 21 Hampel, ÚJABB TANULMÁNYOK, 19 t. 2

2 Hampel, ÚJABB TANULMÁNYOK, 21 t. Arch. Ért. 1904, 267. o. 2

3 AHung. IX. Alföldi András, LELETEK A HÜNKORSZAKBÓL. 24. skk. 1. - AHung. VIII. Fettich