Folia archeologica 1-2.

Párducz Mihály és Tary László: A csongrád - vendelhalmi honfoglaláskori lelet

194 PÁRDÜCZ—TARY: A CSONGRÁD—VENDELHALMI HONFOGLALÁSKORI LELET 194 dísz (III. t. 3). 4. Rozetta alakú dísz bronzból (?) (III. t. 4). 30. SIR. A homokos gödörből csak egy állkapocsnélküli koponya került elő, amit a munkások dobhattak félre. 31. SÍR. Hanyattfekvő, kinyújtóztatott csontváz, 1 m mélyen. Melléklete a jobb csipőn fekvő, elrozsdásodott áralakú vasdarab volt. A csontváz hossza 158 cm, irányítása Kék—Nydny, fejjel Nydny felé. 32. SÍR. Hanyattfekvő, kinyújtóztatott csontváz, 1 m mélyen. Hossza: 168 cm. Irányítása Kdk—Nyény. Melléklete nem volt. 33. SÍR. Hanyattfekvő, kinyújtóztatott csontváz. 178 cm. Irányítása Kék—Nydny. Melléklete nem volt. 34. SÍR. 80 cm mélyen fekvő, kinyújtóztatott csontváz. Hossza 173 cm. Irányítása Kék—Nydny. Melléklete ennek sem volt. 1. kép. Csongrád—Vendelhalom 38. sír. — Fig. 1. Csongrád—Vendelhalom, Tömbe 38. Az utolsó négy sír, egymástól szabályos távolságra (190 cm) volt ásva. 35. SÍR. Római kori. 36. SÍR. 1 m mélyen, hanyattfekvő, kinyújtóztatott csontváz. Irányítása Nydny—Kék. Melléklete nem volt. 37. SÍR. Munkások dúlták fel, akik semmiféle leletről nem tudtak. 38. SÍR. 130 cm mélyen fekvő, a munkások által feldúlt sír. Irányítása Ny—K. Csupán a lábközép és a lábfej csontjai voltak eredeti fekvésben, a csontváz többi részét a munkások széthányták. Mellékletek: 1. A jobb lábfejen a ///. t. 5—36, 47—48 látható pitykék, abban az elrendezésben, ahogyan az az 1. képen látható. Tehát a lábközép, illetve részben a lábujj csontjai felett, egy rozettaalakü dísz körül, tizenhat kerek lapocska csoportosult, olyképen, hogy a kerek tagok közül 12 a lábujjak felé néző csúcsú, egyenlőszárú háromszöget alkotott, amelynek közepén a rozettaalakü dísz foglalt helyet. A fentmaradó 4 kerek tag, a háromszög lábfej felőli oldalának meghosszabbításában, mindkét oldalt 2—2 volt elhelyezve, olyképen, hogy a láb domborulatát követve, felül a lábközépcsontokra szorosan rásímult, oldalt pedig a talp alá hajlott, ahol is a két szélső kerek tagocskák már szögecseikkel felfelé fordulva kerültek elő. A csontok és a díszítő tagok között mállékony bőrszerú anyag volt található, amelybe az aklaszögek belekapaszkodtak. A bal lábfejet, teljesen érintetlenségben in situ lehetett észlelni, míg a jobb lábfejen a külső oldalon három kerek tagocska hiányzott, egyébként a többiek épen úgy feküdtek, mint a bal lábon leírtak. A hiányzó három kerek tagocskát másnap, a homok átszitálásakor találták meg. A jobb lábfej csontjaitól jobbra, mintegy 18 cm-re, két párhuzamosan haladó, egymástól kb. 10 cm-re fekvő sorban a sír fekvésére keresztbe fekvő irányban, egymástól szabályosan kb. 5 cm térközre, újabb négy rozetta és tíz kerek tag került elő, még pedig úgy, hogy a fej felől fekvő sorban rozetta, kerek taggal váltakozott, míg a második sorban csupa kerek tag foglalt helyet (111. t. 37—46, 49—52). 39. SÍR. 1 m mélyen fekvő gyermeksír. Ny—

К irányítású. A melle fölött átfúrt állatfog volt. (Ш. l. 53). 40—42. SÍROK. Munkások által feldúlt sírok, amelyek mellől mellékletek nem kerültek elő. 43. SÍR. Feldúlt sír, mellékletek a III. t. 54—59. számú gyöngyök (sárga berakásos, zöld üveggyöngyök). A feltárt 43 sírból öt rómaikori (11, 21, 22, 27, 35), a fennmaradó 38-ból 17-ben volt melléklet (1, 4, 5, 6, 7, 10, 17, 18, 19, 20, 26, 28, 29, 31, 38, 39, 43). Feltehető, hogy a bolygatott 18 sír közül még több is lehetett mellékletes. A sírok irányítása, ahol az megállapítható volt a következő: Ny—K-i volt tiz (7, 10, 12, 13, 14, 17, 26, 28, 38, 39), Ény—DK-i négy (2, 3, 4, 19), Kék— Nydny-i négy (31, 33, 34, 36), Nyény—Kdk-i három (5, 8, 32), Ék—Dny-i volt kettő (1, 18). A Ny—K-i sírok valamennyien mellékletesek, kivéve a 12—14. sírokat, amelyeket azonban, hozzánemértő munkáskéz dúlt fel, s vagy nem ügyelt a számára mitsem jelentő lelettárgyakra, vagy pedig az irányítást nem figyelték meg pontosan. Figyelemreméltó, hogy valamennyi ősi, levediai származású fémművességi tárgy Ny— K-i irányítású sírban volt (17, 29, 38), ugyanezek között vannak a lovassírok (6 ?, 26) és az egyik fegyverekkel, kengyellel, zablával ellátott sír is (17), a másiknak irányítása Ény— Dk-i volt (4). Tehát a temető Ny—K-i irányítású sírjai, határozottan elkülöníthető, ősi szokásokkal (lótemetkezés) és jellegzetes fémművességi tárgyakkal rendelkező rétegre utalnak. A többi