Folia archeologica 1-2.
Csallány Dezső: Kora-avarkori sírleletek
150 CSALLÁNY D.: KORA-AVARKORI SÍRLELETEK eldönteni nem lehet. Bizonyos, hogy az íjszárak egymáshoz viszonyítva több-kevesebb eltérést mutatnak, de ezek a különbségek csupán a fölhúrozás könnyítését szolgálják; belőlük az asszimetrikus alakra és a népi kapcsolataikra nézve fontosabb következtetéseket levonni nem lehet. 14. A kőrösladányi 8 0 és murgai 8 1 hunkori korsóknak továbbfejlődését láthatjuk a magyarcsanád—bökényi (7. kép 2) és a szeged—csengelei (7. kép 1) korsókban. A 7. kép 2. sz. a. sárgaszínű, korongon készült bőszájú agyagkorsót, Borbély András apátfalvai lakos (1292. sz. a.) 1935. év januárjában találta a bökényi Marospartban. Műzeumi leltári száma 1935/2a. Az edény M 27, szája kihajló, Pá 11, nyak hossza 9, derékmagasság 18, Öá 19, Fá 8. Füle letört, a szájperemet és a derekat kötötte össze. A bikonikus korsóktól eltérően, a hosszú, lefelé szélesedő nyak és a derék között éles a törés. A nyakon függőleges irányú besímított vonalak vannak. A magyarcsanádi sárga, a szeged—csengelei szürke korsó; szoros megfelelőiket nem ismerem. Kétségtelenül annak az edényformának továbbfejlődését mutatják, amelyet a beregszászi lelet korsója képvisel. 8 2 A csengelei edény bizonyítja, hogy a húnkori korsók, bár fejlődöttebb alakban, de megszakítás nélkül, az avarkori emlékanyagban a VII. században is élnek. VIII. A magyarországi avarkori emlékanyag Történeti tény, hogy az avarok 558 körül jelentek meg Európában és 568-ban már Pannoniát foglalják el. Ettől az időtől kezdve a magyarok 896. évi honfoglalásáig, az avarság kimutatható. Az avar népmozgalommal együtt és későbbi évek folyamán is, történtek bevándorlások a Tisza-Duna vidékére. 8 3 Az új bevándorlók, a bennszülött őslakosság, a környező államok műiparai mind olyan hatótényezőket jelentenek, melyeknek befolyásai meglátszanak az avarkori Magyarország sokrétű régészeti hagyatékában. Ha ezeket a különböző irányzatokat képviselő avarkori régészeti csoportokat, stílusköröket vizsgálni és eredetüket megakarjuk ismerni, tekintetbe kell vennünk azokat az alakító erőket, melyek fontosabb szerepet játszhattak a magyarországi sokrétű avarkori emlékanyag kialakításában. A következő tényezők vehetők tekintetbe: 1. Az avarok keletről hozott emlékanyaga és műgyakorlata. 2. Az avarok emlékanyagát 558—568 között ért déloroszországi hatások; 3. A pontusi Hún-bolgárbirodalom területéről 568-ban az avarokkal bejövő kuturgur-uturgurbolgár népcsoportrészek hagyatéka; 4. Kuturgur-bolgárok, szabírok, tarniakhok 597 körüli beköltözködése; 5. A bizánci emlékanyag és az évi adóarany hatása; 6. Gepida és keletigermán emlékanyag; 7. A romanizált és egyéb őslakosság, valamint a nyugati germánság hagyatéka; 8. Kubánmelléki onogur-bolgárok betelepedése 678 körül; 9. A dunántúli szlovének és a tisza-dunavidéki szlávság VIII—IX. századi hagyatéka; 10. A dunai Bolgárbirodalom kiterjeszkedése 803. után. Az avarkori emlékanyag nem minden rétegét sikerült eddig élesen különválasztani, a hatóerőkre rámutatni és a népi hovátartozandóságot megnyugtatóan megoldani. A nehézségeknek az volt az oka, hogy a különböző régészeti csoportok, stíluskörök egymással erősen összefonódtak és így nem lehetett mindig a különböző forrásokból kapott tárgyakat, stíluselemeket kiválasztani. A hatóerők nem ismerése, vagy félreismerése folytán, természetesen a leletanyag népi kapcsolatait is tévesen ítélhették meg. A bizánci birodalom fémművességének megismerése, annak óriási befolyása a szomszédos népek műiparára: az avarkori emlékanyag összetevődéséről, népi hovátartozandóságáról eddig alkotott felfogásunkat lényegesen módosítja. A további részletkutatás feladata lesz, hogy a sokrétű avarkori emlékanyag minden stíluselemét, fejlődésének minden fázisát, hatóerőit és népi kapcsolatait teljesen tisztázza. A bizánci fémművesség a népvándorláskori népek régészeti hagyatékában nemcsak mint stílushatás jelentkezik, hanem a bizánci ötvösműhelyek az arany-ezüst-bronz készítményeikkel, mint vásári árúkkal, valósággal elárasztják a nemzetközi kereskedelmi útvonalakon át Déloroszország, Magyarország, Olaszország és a többi környező állam területét. Ez a hatás a bizánci birodalom alapításától kezdve évszázadokon át olyan erős volt, hogy a germánok, húnok, avarok műiparára egyaránt rányomta a maga bélyegét és így a bizánci elemek rétege, az egyes népek emlékanyagából mindenütt kiemelhető. A bizánci emlékanyagban épen úgy, mint a többi népek hagyatékában, a technikai eljárások, a díszítő motívumok a kor divatja, ízlése szerint folyton változtak. A stílusváltozá-
