Folia archeologica 1-2.

Csallány Dezső: Kora-avarkori sírleletek

148 CSALLÁNY D.: KORA-AVARKORI SÍRLELETEK 148 11. A Kiszombor-O temető 6. sz. női sírjából teljes piperekészlet került elő: 1. egy szőrcsíptető vasból (V. t. 16); 2. ezüstkanál (V. t. 12); 3. kanálnyélszerű eszköz ezüstből (V. t. 13); 4. tubus fedővel, ezüstlemezből (V. t. 10); 5. élnélküli hegyes tőr (V. t. 17), amely fatokba volt bűjtatva. Az összes tárgyak a gerincen feküdtek csomóban. Valószínűleg nyakba akasztott vászonzacskóban voltak. A gátéri temető 203. sírjában bronzkanál és bronzcső fedővel feküdt. Utóbbiban valamilyen összeszáradt anyag volt.

6

1 A peszéradácsi sírleletnél ezüstkanalat, ezüstszőrcsiptetőt és tőrszerű eszközt találtak együtt.

6

2 Hasonló rendeltetésűek a szentes—dónáti,

6

3 páhipusztai darabok.

6

4 A kunszentmártoni 7. sírban valószínűleg a bronzkanál és szőrcsiptető az övön balfelől függő bőrzacskóban volt.

6

5 A magyarországi avarkori női sírokban gyakorta előforduló pipere-eszközök Oroszországból is ismeretesek.

6

6 A szentes—nagyhegyi VI. századi germán temetőben is nyomaira bukkanunk.

67 A bácsordasi sírleletben az ezüstből készült eszközök, a tubust kivéve megvannak. Ezt a sírt Theodosius (346—395) aranyérme keltezi (Nemz. Múz.). Az első szilágysomlyói kincs nyakláncán is látható a négy eszköz. (Hampel, i. т., III., 14. tábla s, t, am, an jelzések alatt). A pipere-eszközök használata az egész népvándorlás korára kiterjed. Csak női sírokból kerülnek elő, fejlődési fokozatait nyomon követhetjük. A kiszombori és a többi hasonló eszközök is bizánci eredetűek. 12. A szeged—csengelei sírleletben szokatlanul sok hármasszárnyú vas-nyílhegy van együtt (6. kép 1—11). A nyílhegyek ügy látszik a teljes együttest képviselik, mert köztük különböző jellegű és nagyságű példányok vannak. A 6. kép 1—3, 5, 7, 10—11. sz. alattiakat, tehát a 11 drb. közül 7-et, mindhárom szárnyán átlyukasztották. Hampel szerint

6

8 ezek a köralakú áttörések arra szolgáltak, hogy azokba gyúlékony anyagot húzzanak, tehát ezek gyújtónyilak voltak. Georg Buschan pedig azt mondja,

6

9 hogy a minussinski kerületben (Délnyugatszibéria), a háromélű nyílhegyek szárnyát a fiatalabb vaskorban áttörték, ami által a kilőtt nyílhegy fütyülő hangot adott. Ez az ellenség ijesztésére szolgált. A vadászati célokra használt nyílhegyek közül: a nagyobb és szélesebb nyílheggyel a nagyobb vadat lőtték, a kisebb vadak számára a kisebb nyílhegy is elegendő volt. Sebestyén Károly által összeállított magyar nyílhegyek alapformái

7

0 alkalmazhatók az avar nyílhegyekre is. Kétségtelennek látszik, hogv különböző távolságokra és különböző célokra más és másfajta nyílhegyet használtak fel. Távolabbi célokra azokat a könnyebb példányokat használták, amelyeknek súlypontja a csúcshoz volt közelebb. Közeli célok elérésére a 6. kép 4. és 6. számú darabjaihoz hasonló nyílhegyek voltak alkalmasabbak. A nyíl hegyéhez erősített szár, Greguss Pál vizsgálata alapján nyírfából lett kifaragva. 13. A 3. kép 1—8. sz. a. kiszombori és az 5. kép 1—3, 5—6. számú csengelei csontlemezek, a keskenyvégű, összetett visszacsapóíj borítólemezeinek maradványai. Az avarkori íjak alakját, összeállítását Sebestyén Károly munkájából ismerjük.

7

1 Itt elegendőnek tartom megemlíteni, hogy a 3. kép 6—8 alatti kiszombori íj felsőkarjának részei a fejfelöli részen a csontváz baloldalán, a 3. kép 4—5 számú íj-alsókar töredékei pedig a a lábfejnél voltak. Az íj hossza egyenes vonalban kb. 150 cm. Az 5. kép 1—2. számú csengelei íjlemezpár, a méret és forma alapján az íj-felsőkar töredékének, az 5. kép 3, 5—6. számú lemezmaradékok pedig a rövidebb íj-alsókarhoz tartozandónak látszanak. Az avarkori íjak méreteinek, alakjának tisztázása végett, néhány ásatási megfigyelésemet kívánom megemlíteni. Sebestyén az avar íj hosszát, a sírokban talált legszélsőbb íjcsontoknak egymástól való távolsága alapján, körülbelül 110—130 cm-re vette.

7

2 A simmeringi íj méretét kb. 160 cm-re tették.

7

3 Horváth Tibor az üllői temető 130. sírjából származó visszacsapóíj hosszát 160 cmnek mondja.

7

4 A Deszk-G 16. számú fülkesírnál a ló baloldala mellett 127 cm hosszűságban húzódtak az íj-lécek. A Deszk-P 1. sír íját 148 cm hosszúnak mértem. A Deszk-L 2. sírban 130 cm hosszú volt az íj; a 8. sírban csak az egyik vége volt meg. A Deszk-Sz 16. sírban ugyancsak az íjcsont egyik vége maradt meg, mégpedig az íjalsókar részei. Ezen lemezvégen kettős bevágást találtam. Legfontosabb adatokat a Deszk-Sz temető 1938. év decemberében feltárt 8. sz. fülkesírja szolgáltatta, ahol a csontváz baloldalán talált íj pontos méretét sikerült megállapítani. Az íjat felajzatlan állapotban leltem meg a sírban. Az íj két vége a csontváz felé hajlott be, tehát a bevágások is a belső oldalra estek. A két végnek ilyen állapotban való távolsága 130 cm volt. A fejfelőli lemez hossza a görbületen mérve