Folia archeologica 1-2.
Csallány Dezső: Kora-avarkori sírleletek
CáALLÁNY D.: KORA-AVARKORI SÍRLELETEK 147 találtam, bár a különböző időkből származó oroszlándíszítések sok változatban előfordulnak. A csengelei nagy szíjvég (VII. t. 4) gyöngysorkerete és az alsó vég szárnyas négyszögű-pont díszítése összekapcsolódik a kunágotai és ozorai (Tótipuszta) nagyszíjvégek hasonló motívumaival. 4 6 Az ozorainál (Const. Pogonatus érmével, 669—670) a szárnyaspont háromszögalakú, a kunágotainál (Justinianus érmével, 527—563) pedig négyszögű. Ezt és a gyöngykeretet tekintve, a csengelei szíjvég a kunágotaihoz áll közelebb. Legfontosabb támpontot, a csengelei övgarnitúra származása és időviszonya tekintetében, a fönlaki préselőminta-leletből kapunk. Itt az egyik kettősmezejű övdísz préselőmintáján 47 a kisebb részen, a csengeleivel (VII. t. 1—2) azonos méretű, körülárkolt korongdíszt találunk. Ugyanazon az övdísztípuson, ugyanazon a részen, azonos méretű korongdísz nem véletlen ismétlődés akkor, mikor ugyanebben a préselőminta-leletben az oroszlán figurája és a szárnyaspont motívuma is előjön. A fönlaki minták (Hampel, i. т., IV. t. 1—5) egyidejűsége az akalani (Törökország) kinccsel és veretekkel, melyekkel 420 bizánci aranyérem volt, (I. Heraclius, 613—641. érmei az utolsók 4 8) — minden vitán felül áll. A Castel trosinoi longobárd temető 126. és 37. sírjából előkerült ezüstszíjvégek kétágú pálcadíszei és a szárnyas négyszögű-pont motívumai, 49 a VII. t. 1. szám alatti ábrán jól látható csengelei díszítőelemek közeli rokonai. A temető 115. sírjában lelt 3 aranyérem (Mauritius Tiberius, 582—602), az ismertetett díszítőmotívumok használatának idejét a VII. század első évtizedeire teszi. 5 0 Ugyanebben az időben jelennek meg a jutási (Veszprém m.) sírmező 173. és 102. sírjában lelt préselt szíjvégek díszítései, melyek a VII. t. 4. számú szíjvég fonadékával és 1-alakú motívumával mutatnak összefüggést. 5 1 A fenti korhatározó adatok figyelembe vételével, a szeged — csengelei övdíszek korát Kr. u. 620—640 körüli időre határozom meg. Ez az időpont kb. egyezik a kard és tartófüle útján elért időmeghatározással is. A csengelei övdíszgarnitúra a bizánci kultúrkörből származik, a fönlaki, kunszentmártoni préselőminták nagyobb részével, a kunágotai és a többi rokon darabokkal együtt. Közelebbről, ez a csoport konstantinápolyi műhelyekből ered. 5 2 3. A VII. t. 19—20. számú bronz csatocskák azonos kivitelű és formájú, de ezüstből készült párjai, a némedi leletből kerültek felszínre. 5 3 Hasonló fajta a kiskőrösi temető 9. sírjából való. 5 4 Rendeltetésük: a kard szíjazatával függtek össze a tartófül melletti részen. 4. A VII. t. 34. számú bronz akasztót az öv jobboldali részére szögecselték, a nyíltartó tegez függesztésére szolgált. 5 5 5. Az 5. kép 13. számú vashorgot az íjtegez függesztésére használták. Rövidebb, tömör bronzból készített párját a Deszk-P temető 2. sírjában az íj középső részénél találtam. Ugyanezen temető 1. sírjában, az íj közepén lelt függesztő pedig fényezett csontból készült. 6. A VIII. t. 2—5 sz. csengelei zabiák és kengyelek a szokásos kora-avarkori formák. A négyélű, hosszúkás fülű, kiszélesedő talpú kengyelvas és a vele együtt talált kétélű vaslándzsa (VIII. t. 1), amelynek köpüjén balra és jobbra rácsalakú ferde irdalást látunk, — több leletben fordul együttesen elő. így Esztergomból, Mikebundaházáról, Németperegről, Bajáról (Hampel, II, 346—348, 841. 1.), Szentendréről (Hampel, III, 265. t. 1—2, 4.) és Nagymányokról (Hampel, III, 271. t.). A szentendrei, hasonló jellegű kengyelvasak, a lándzsa hát-él és a köpiin körülfutó szalag olyan szoros összefüggést mutatnak a csengelei darabokkal, hogy egyidejűségük kétségtelen. A szentendrei lelet Phokas aranya (Kr u. 602—610, Hampel, I, 24. 1) a csengelei kengyelvasak és lándzsa használatát a 620—630-as évekre határozza meg. 7. A Deszk G 8. sír hurkos és füles kengyelvasa és zabiája (VIII. t. 6—11) egyidőben él a csengelei példányokkal. A X. t. 12 kiszombori lándzsa és a 9—11. sz. kísérői azonban már VI. századi formákat mutatnak. A párhuzamos leletek egy részét a kiszombori temetőből, Török Gyula közli múzeumunk kiadásában megjelent értekezésében. 5 6 8. A deszki préselt, sima lószerszámdíszeknél (VI. t. 1—26) elég ha néhány összefüggésre hivatkozom. így a gátéri 212 b. sír díszeire, 57 a fönlaki 5 8 és a kunszentmártoni lószerszámdíszpréselőminták kapcsolatos darabjaira. 5 9 9. A IV. t. 28—31. számú vasból készült kiszombori csüngődíszek, valószínűleg ezüstlemezzel fedett dobozban voltak. Halat utánzó amuletteknek látszanak. 6 0 10. A III. t. 2. számú kiszombori és a IV. t. 1—2. alatti deszki lovassír gömbös aranyfülbevalói jellemzően mutatják, hogy a kora-avarkorban előkelő férfiak is hordtak bizánci aranyfülbevalókat. Lásd a szentendrei lelet hasonló típusú aranyfüggőit. (Hampel, i. т., III, 263. t.) 10*
