Folia archeologica 1-2.

Csallány Dezső: Kora-avarkori sírleletek

CáALLÁNY D.: KORA-AVARKORI SÍRLELETEK 131 faanyaggal töltve ki a hézagot. A felső szegélyt mindkét oldalon egy-egy szögeccsel erősítették az ezüstlemezhez és az alatta levő faanyaghoz, a szegélypántokat még külön is ráforrasztották a lemezre. A markolatfej borítólemezének méretei: H 4-3, Sz 4-6—2-9—31, V 2—1-7—2, a szegélypántokat is tekintetbe véve. A markolatfej a karikával együtt 6-1 cm H. A markolat alsó végét, a tartófültől kezdve felfelé valószínűleg ugyanolyan hoszszúságban borította ezüstlemez, mint a felső végét (6-1 cm). Most 4-8 cm hosszan fedi; megállapíthatóan a keresztvas feletti részen is folytatódott és innen számítva kb 1-2—2 cm magasság között futhatott körül az alsó markolatrész hiányzó szegélypántja. A markolat a keresztvasnál 8'3 H, keresztvasát egy-egy 2 H, 1-7 Sz és 0-7 V szíj végformájú ezüsthüvelybe bujtatták és hozzászögelték a keresztvashoz. A keresztvas borítólemezén látható szegélyt a már ismert lemezszegély - fajtából nyírták le. A markolat a keresztvas felett 0-7 cm-nél kezd keskenyedni, a keresztvas alatt már a kard pengéjével egyezik. A vasrészeket faanyag borítja, ezt pedig ezüstlemez, amelynek alsó széle barázdált szegélypántban végződik. Alakja ovális, Sz 4-3, V 1-8. Ez a méret megegyezik a kardhüvely torkolatszegélyének, illetve a kardtartófül keresztpántjának méreteivel is. A vaspengc egyenes és kétélű. Az él már a markolat legalsó szegélypántjától kezdődik és arányosan vékonyodva, hegyben végződik. A penge méretei: H a keresztvas alsószélétől kezdve 88-8, Sz 4-5—4 és hegyénél 1-9, V 1-5—1-5 kb. 1. A kardhüvely a felső tartófültől (torkolatszegély) kezdve 88-8 cm hosszú, Sz 4-8—4-4—3-3, V 2-1—2—1-7. A hüvely faanyaga Greguss Pál vizsgálata alapján, fűzfa-lemez. A tartófülek távolsága a keresztvastól 2-8, 34-8, alsó végét borító ezüstlemezek pedig 71-8 cm-re kezdődnek. Az ezüstlemez borítás a füleknél 5-6, az alsó végen pedig 19'9 hosszú. A lemezek vastagsága 0-5 mm. Valamennyi borítás alsó és felső szélét barázdált, alul szögeccsel és forrasztással rögzített szegélypánt díszíti. Az alsó vég szegélye hiánytalan, l-2 cm széles, a többi szegélydíszt mind elnyírták. Az ovális alsó hüvelyvéget (3'3xl'7), két fejszöggel megerősített zárólemezzel borították be és szögelték a hüvely faanyagához. Az ezüstlemezek és szegélyek a kard testfelöli oldalán, Greguss Pál vizsgálata szerint 1 mm vastag, barna színű nyírfakéreggel vannak bevonva, amelyen dőlt, rácsalakú irdalást látunk (ll.t.la). Ezt a díszítést és védőlapot még az alsó markolati rész ezüstlemez-borításán is megtaláljuk. Az irdalt lemez az ezüstborítások testfelőli lapján azt a célt szolgálhatta, hogy a vékony ezüstlemez ne verődjön, vagy az ne piszkolja a ruházatot. A hüvely ezüstborításai között csupaszon maradt farészeket bőr borította, amely vöröses színűnek látszott. A hármas-osztatú tartófüleket, kétkét, az előbbiekhez hasonló szegélypánt fűzi az 5'6 cm széles sima ezüstlemez-borításhoz. A szegélypántot ezüstfejes szögeccsel szögelték önmagukhoz és a préselt ezüst-tartófül felső és alsó végéhez. A hármas-osztatú tartófül H 5-9, Sz 1-4—2—1-4,. V 0-4. A félköralakú nagyobb középső mezőn, köralakú vonallécben erősítő szöget látunk, mit vörösszínű üvegpasztával fedhettek be, ennek maradéka még kivehető. Két állatfülszerű minta csatlakozik a kördíszítményhez, amelyet gyöngysor körít és köt össze a két kisebb véggel. A hosszában futó, de megszakadt gyöngysor folytatásaként kivehető 4 rovátka, fogazásnak tekinthető. A tartófül alját sima ezüstlemez fedi, belsejét ólomszerű anyag tölti ki. A függesztőfül 3 szögecsével rögzítették le a 2—3 mm vastag tartószíjat. A kardtól kifelé fekvő íj csontlemezeiből 5 drb lemeztöredék maradt meg (5. kép 1—3, -5—6), amelyből kettő (5. kép 1—2) az íj egyik végéhez, egy (5. kép 5) a másik végéhez tartozott; a többi (5. kép 3, 6) szintén a szélső csontlemezek töredéke. Az 5. kép 5. számú töredéken a húr számára kivájt lyuk 3'4 cm-re van a lemez szélétől, alsó vége lekerekített; az íj ellenkező végéhez tartozó 5. kép 1—2. számú darabokon ez a távolság 3-6 cm, végük szögletes. A lemez Sz-e 2-3. Az 5. kép 4. sz. 9-5 H és 0-9—l-l Sz áttört csontléctöredék, valószínűleg a nyeregkápa szegélydísze lehetett, amint azt a csókái sírleletek hasonló átlyukasztott csontpálcái mutatják. 7. kép 1. Szeged—Csengele 1. sír. Agyagkorsó. 2. Magyarcsanád—Bökény. Agyagkorsó; (Szeged, Városi Múzeum). — Abb. 7, 1. Szeged—Csengele Grab 1. Tonkrug; (im Stadt. Museum Szeged). A sírból szíjmaradványok is kerültek elő. A medencecsonthoz tapadva, fínomszövésű vászon darabja maradt fenn. A csengelei sírlelet magábanálló volt. Mivel az első kibontás nem hozott felszínre olyan tárgyakat, amiket hasonló sírleleteknél várni lehetett volna, a már egyszer kibontott sírt újra feltárattam. Ennek az eredménye még több régiség megmentése volt. így az I. t. 3. számú kard keresztvasának baloldali része; egy kisebb vastöredék a kardból; az alsó ezüst tartófül, az övdíszek közül а VII. t. 11, 13, 14; a rozetták közül а 17, а csatok közül a 18, 20, 33. számú darabok. Ugyancsak az 5. kép 13. sz. vashorog, egy nyílhegy és még néhány jelentéktelenebb töredék. Az újabb ásatás alkalmával azonban sem a csontváz méretét nem tudtam megállapítani, sem csontanyagát megmenteni. Utólag már nem sikerült az egyes bizonytalan rendeltetésű tárgyak előfordulási helyét megtalálni és tisztázni. 10*