Folia archeologica 1-2.
Csallány Dezső: Kora-avarkori sírleletek
132 V. Kora-avarkori fülkesírok Tisza—Maros—Aranka vidékén az avarkori halmos temetőkben sajátságos temetkezési módot figyelhettünk meg. Ez a temetkezési mód megérdemli a vele való behatóbb foglalkozást, mert a fenti területen kívül csak a szeged—makkoserdei, a bölcskei (Tolna m.), 4 a Hódmezővásárhely—mártélyi—soltpaléi halomban 4 3 és a szentes—kajáni temető 151. sírjában találkozhatunk még vele. Szórványosan előfordulhatott itt-ott, de sem a tiszavidéki, sem az ország többi sírmezőiről a fülkés temetkezés módját nem ismerem. Az itt tárgyalt Kiszombor О sz. temető 2., 4., 7. és a Deszk G sz. temető 8. sírjánál láttuk, 8. kép 1. Kiszombor О számú temető térrajza; 2. Szeged—csengelei lelőhely térrajza. — Abb. 8, 1. Skizze des Gräberfeldes von Kiszombor O. 2. Skizze des Gräberfeldes von Szeged— Csengele. hogy a halott sírbatételének módja nem egyezik a népvándorláskori népek temetkezési szokásával. A jazygoktól kezdve a magyarokig, általában felülről ásott sírokba fektették a halottakat, az egyes népek szokásának megfelelő irányítás mellett. A vízszintesen kinyújtott testet legtöbbször deszkakoporsó nélkül földelték el a melléje helyezett fegyverekkel, díszekkel és élelemmel együtt. A fülkesíros temetkezés módját sikerült 73 sír adataiból megállapítani. Ezek a sírok a következők : Kiszombor О 2, 4, 7; Kiszombor E 29; Deszk Q 8, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 22, 23, 30, 37, 38, 39, 43, 53, 2 (1937. évi ásatás); Deszk P 5; Deszk L 2, 3, 13 (H 22); Deszk Sz 6, 8, 16; Deszk T 7; Deszk H 4, 6, 8, 12, 17, 18; Vedresháza 84; Csóka 1 (1912. évi ásatás); Szeged— Makkoserdő 4, 5, 10, 17, 18, 20, 21, 23, 24, 38, 50, 52, 54, 57, 58, 60, 70, 73, 74, 75, 76, 77, 78, 81, 85, 87, 91, 95, 96, 101, 106, 115, 144; Hódmezővásárhely—Soltpalé 20, 23, 33. sír. Szentes—Kaján 151. sír. A bölcskei temető 1887. évi ásatásainak adataiból csak keveset értékesíthetünk. Jellemző a lóval való temetkezés általánossága. A lócsontokat felszerszámozva a férficsontváz lábánál találjuk, a kengyelvasban az emberi lábfej maradványai voltak. «А sírok nem hosszas négyszögben és függélyes irányban, hanem nyugatról keletnek rézsüt voltak leásva s keleti végében pedig padmaly-szerü beásás történt, hová a halottat lábbal tolták be, a feje a rézsútos lejárásra esett, tehát jóval magasabban feküdt, mint a lábak.» 5 A fülkesír két részre tagozódik, egy belső zárt- és egy külső, nyitott előrészre. Az előrész téglalap alakban kivájt gödör, amelynek méretei változók. Mélysége átlag 50—70—90 cm között van. A gödörfenék a fülke bejárata felé lejt. Az esése kb. 10 cm, Sz 70—120, H 140—220. Ez a nyitott előrész mindenkor az emberi csontváz koponyája felöli oldalon hüzódik. Az előtérből nyílik a sírfülke bejárata, M kb. 50—60, Sz 60—80. A bejárati nyílást ívalakban vágták ki. A fülkesír rézsútosan haladt lefelé, teteje és feneke teknőszerüen kivájt, így az üregnek ovális volt az alakja, Ám-je felül 80—120, a lejtő végén levő lábnál pedig 50—60 cm. Alsó vége nemcsak elkeskenyedik, hanem annyira el is lapul, . hogy szinte már élben végződik. Több sírban fellelt pernyenyomok azt mutatják, hogy a fülkét egészében kiégették. A halottat gyékénybe csavarva helyezték a rézsútos üregbe. A fej 110— 130, a láb 160—250 cm mélyen volt. A szintkülönbség átlag 50—100 cm. A sír hossza 180— 260; többnyire 60 cm-rel hosszabb mint a csontváz. Férfiakat, nőket vegyesen találunk. Irányításuk a Tiszától keletre eső területeken lábbal nyugatnak, délnyugatnak, Csókán délnek, a Tiszától nyugatra pedig kelet felé történik. Csaknem minden esetben rengeteg állatcsont van a sírba, vagy az előtérbe helyezve. A lábnál: ló, marha, birka, kutya fejeket és csontokat, a fejnél ugyanazon csontokat (kivéve a kutyát) találjuk. Az előtérbe teljesen felszerelt lovat, esetleg részleges lócsontvázat helyeztek, a lábnál csak felszerszámozott csontokat találunk. Az előtérbe
