Folia archeologica 1-2.

Szabó Kálmán: Jazyg-szarmata sírok kecskemét környékén

106 SZABÓ: JAZYG-SZARMATA SÍROK KECSKEMÉT KÖRNYÉKÉN 1. Barnásszürke színű, elég jó kidolgozású, nem korongon készült pohárka (2. kép 1, M 5-3). A szájnak felerészét szürőrész fedi. Valószínűleg az ivásra szolgáló vizet ezen keresztül szűrve itták. 2. Korongolt szürke edény (2. kép 2, M 9'6). Páros lyukakkal a törésvonalak mentén. A múzeumunkban őrzött több hasonló, szintén átfúrt edényünk alapján állíthatjuk, hogy ezen lyukak az összetört edények összezsinegelésére szolgáltak. 3. Füles bögre (2. kép 3, Ma fülnél 10). Besimított vonalkázás díszíti. C) SOLTSZENTIMRE 1937. augusztus 9. — 12-ig Soltszentimrén, a Blaskovich - féle birtokon, az u. n. «Csonka torony»-nál, késő-középkori magyar temetőt ásatD) BELSŐ BALLÓSZÖG. 1937. november 27.-én Szinnyay József igazgató-tanító szőlőföldjének fordítása közben a munkások egy jazyg—szarmata sírt találtak, amelynek tárgyai a következők: 1. Késő császárkori ezüst érem, ráforrrasztott bronz tartófüllel (IV. t. 24). Gallienus (253—268) antoninianusa. 2. Durva agyagból égetett orsógomb (IV. t. 23, M 2.5). 3. 28 darab, különböző anyagból készült, vöröses és sárgás színű üveggyöngyszem. A középső csiszolt gránátgyöngy (IV. t. 19). 4. 79 darab zöld üveggyöngy (IV. t. 20). 5. 24 darab zöld üveggyöngy (IV. t. 21) és 4 darab krétaanyagból készült nagyobb gyöngyszem (IV. t. 22). 6. Vastagfalú szürke, korongolt csésze (IV. t. 25, M 5). 3. kép. A közölt edények metszetei. — Abb. 3. Profile der besprochenen Keramik. tarn, ahol a temetőréteg alatt a templomi-om ÉK-i oldalán fejjel Délnek, lábbal Északnak fekvő szarmata—jazyg sírt találtam. A lábnál talált S alakú vas, valószínűleg a temetkezésnél használt két fa, illetve deszka összetartására szolgált (IV. t. 13, H 12-5). A derékon vascsat (IV. t. 15, Ám 4). Ugyanott vaskés töredékét találtuk (IV. t. 14, H 9-5). A sírból egy szem vörösszínű gyöngy is került elő (IV. t. 16). A halott lábánál vöröses barnaszínű. jól iszapolt agyagból korongon készült, nagyobb bögre feküdt (IV. t. 17, M 10). Ugyanitt a késő-középkori magyar lakóhelyek ásatása alkalmával több III —IV. sz.-beli, részben római, részben jazyg gyártmányú edénydarab került elő. Ezek közül a jelentősebb darab IV. t. 18 alatt látható. A szürkés színű, finom edényperem töredékét benyomott nyílhegy és körformájú mintasor díszíti (H 6-3). Kecskemét. A leletek korát a ménteleki fibulák és karperecek hasonló díszei alapján határozhatjuk meg. Az I. t. 2 alatti fibula azonos bekarcolt dísze valószínűvé teszi, hogy a két temetőbe egyidejűleg temetkeztek a Kecskemét környékén letelepedett szarmata—jazyg törzsek. A ménteleki temető korát az ott talált két későrómai érem határozza meg, az orgoványi temető leleteit ugyanebből a korból keltezhetjük, mert díszítésmódjuk szorosan kapcsolódik a ménteleki fibulákhoz. A belső-ballószögi sírt a benne talált római éremből alakított csüngő keltezi, a soltszentimrei sír korát a lakóhelyről előkerült díszített edénydarab párhuzamai határozzák meg. Szabó Kálmán