Folia archeologica 1-2.

Szabó Kálmán: Jazyg-szarmata sírok kecskemét környékén

106 SZABÓ: JAZYG-SZARMATA SÍROK KECSKEMÉT KÖRNYÉKÉN 1. Barnásszürke színű, elég jó kidolgozású, nem korongon készült pohárka (2. kép 1, M 5-3). A szájnak felerészét szürőrész fedi. Valószínűleg az ivásra szol­gáló vizet ezen keresztül szűrve itták. 2. Korongolt szürke edény (2. kép 2, M 9'6). Páros lyukakkal a törésvonalak mentén. A múzeumunkban őrzött több hasonló, szintén átfúrt edényünk alapján állíthatjuk, hogy ezen lyukak az összetört edények össze­zsinegelésére szolgáltak. 3. Füles bögre (2. kép 3, Ma fülnél 10). Besimí­tott vonalkázás díszíti. C) SOLTSZENTIMRE 1937. augusztus 9. — 12-ig Soltszentimrén, a Blaskovich - féle birtokon, az u. n. «Csonka torony»-nál, késő-középkori magyar temetőt ásat­D) BELSŐ BALLÓSZÖG. 1937. november 27.-én Szinnyay József igaz­gató-tanító szőlőföldjének fordítása közben a munkások egy jazyg—szarmata sírt találtak, amelynek tárgyai a következők: 1. Késő császárkori ezüst érem, ráforrrasztott bronz tartófüllel (IV. t. 24). Gallienus (253—268) antoni­nianusa. 2. Durva agyagból égetett orsógomb (IV. t. 23, M 2.5). 3. 28 darab, különböző anyagból készült, vöröses és sárgás színű üveggyöngyszem. A középső csiszolt gránátgyöngy (IV. t. 19). 4. 79 darab zöld üveggyöngy (IV. t. 20). 5. 24 darab zöld üveggyöngy (IV. t. 21) és 4 darab krétaanyagból készült nagyobb gyöngyszem (IV. t. 22). 6. Vastagfalú szürke, koron­golt csésze (IV. t. 25, M 5). 3. kép. A közölt edények metszetei. — Abb. 3. Profile der besprochenen Keramik. tarn, ahol a temetőréteg alatt a templomi-om ÉK-i oldalán fejjel Délnek, lábbal Északnak fekvő szarmata—jazyg sírt találtam. A lábnál talált S alakú vas, valószínűleg a temet­kezésnél használt két fa, illetve deszka összetartására szolgált (IV. t. 13, H 12-5). A derékon vascsat (IV. t. 15, Ám 4). Ugyanott vaskés töredékét találtuk (IV. t. 14, H 9-5). A sírból egy szem vörösszínű gyöngy is került elő (IV. t. 16). A halott lábánál vöröses barna­színű. jól iszapolt agyagból korongon készült, nagyobb bögre feküdt (IV. t. 17, M 10). Ugyanitt a késő-közép­kori magyar lakóhelyek ásatása alkalmával több III —IV. sz.-beli, részben római, részben jazyg gyártmányú edény­darab került elő. Ezek közül a jelentősebb darab IV. t. 18 alatt látható. A szürkés színű, finom edény­perem töredékét benyomott nyílhegy és körformájú mintasor díszíti (H 6-3). Kecskemét. A leletek korát a ménteleki fibulák és kar­perecek hasonló díszei alapján határozhatjuk meg. Az I. t. 2 alatti fibula azonos bekarcolt dísze valószínűvé teszi, hogy a két temetőbe egy­idejűleg temetkeztek a Kecskemét környékén letelepedett szarmata—jazyg törzsek. A ménteleki temető korát az ott talált két későrómai érem határozza meg, az orgoványi temető leleteit ugyanebből a korból keltezhet­jük, mert díszítésmódjuk szorosan kapcsolódik a ménteleki fibulákhoz. A belső-ballószögi sírt a benne talált római éremből alakított csüngő keltezi, a soltszentimrei sír korát a lakóhelyről előkerült díszített edénydarab párhuzamai hatá­rozzák meg. Szabó Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents