Fogorvosi szemle, 2022 (115. évfolyam, 1. szám)
2022-03-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE 115. évf. 1. sz. 2022. n 12 A kolozsvári egyetemet és a magyar nyelvű oktatás folytonosságát úgy sikerült fenntartani, hogy 1919-ben áttelepítették ideiglenesen Budapestre, majd Szegedre, ahol a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem működött 1921 és 1940 között. A második bécsi döntés után, 1940-ben visszaköltözött Kolozsvárra a Ferenc József Tudományegyetem. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Orvosi Karát Marosvásárhelyre helyezték 1945-ben. Azért született ez a döntés, hogy itt folytatódjon az orvostudomány oktatása magyar nyelven. Az 1948-as tanügyi reform keretén belül névváltoztatás történt, és önálló Ma ros vásár helyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetté (MOGYI) vált. Az Általános Orvosi Kar mellett létrehozták a Fogorvosi, Gyógyszerészeti, Gyermekgyógyászati és Közegészségtani Kart. Ekkor kezdődött az új típusú egyetemi fogorvosképzés (graduális), és folytatódott az orvoskari hallgatók számára az alapvető fogászati ismeretek oktatása, valamint a posztgraduális fogorvosképzés [1, 3]. Marosvásárhelyen 1951-ben megszűnt a Fogorvosi Kar, majd 1960-ban újraindult szekció néven. Ebben az időszakban román nyelven zajlott a fogorvostudományi ok - tatás a kolozsvári egyetemen. Marosvásárhelyen ismét magyar nyelven folyt az oktatás 1960-tól, de 1962-től kétnyelvűvé vált: az előadások a hallgatók választása szerint magyar vagy román nyelven történnek, viszont a gyakorlatok csak román nyelven [3]. Ez a helyzet jelenleg is, annak ellenére, hogy azóta Romániában rendszer váltás volt, és a tanügyi törvények is változtak. Az 1989-es eseményeket követően 1991-től Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) lett a hivatalos elnevezés, ahol három kar működött: Általános Orvostudományi Kar (ÁOK), Fog or vos tu do mányi Kar (FOK) és Gyógyszerésztudományi Kar (GYOK). A FOK keretein belül zajlott a fogorvosképzés, ahol kétnyelvű volt továbbra is az oktatás, majd 1993-ban kezdetét veszi a fogtechnikus-, 2004-ben pedig a fogászati asszisztensképző, mint érettségi utáni hároméves főiskola, de ez utóbbiak oktatási nyelve a román. Ezzel szemben a 2014-ben beindított angol nyelvű fogorvosképzés oktatási nyelve az angol, úgy az előadásokon, mint a gyakorlatokon. A MOGYE 2018-ban egyesült a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemmel, és a 735/2018-as kormányhatározatban megjelent az új elnevezés: Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Techno ló giai Egyetem (MOGYTTE), amit 2019-ben ismét megváltoztattak, így azóta Marosvásárhelyi „George Emil Pa la de” Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Tech no ló giai Egyetem. Az egyetemet jelenleg hét kar alkotja, a Fogor vostudományi Karon románul és magyarul folyik az oktatás, miközben az angol képzés önálló karba szerveződött. Romániában az egyedüli hely, ahol magyar nyelven történt a fogorvosképzés 1948-tól kezdve, az a MOGYI, majd MOGYE, illetve MOGYTTE, bár 1962-től csak a fogorvostudomány elméleti oktatása zajlik magyar nyel - ven, és ez jelenleg is biztosított a Marosvásárhelyi Ge - or ge Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem Fogorvostudományi Karán. A fogorvostan-hallgatók államvizsga-dolgozatukat (szak - dolgozat) magyar nyelven is írhatják, ami egyrészt megkönnyíti a feladatukat, hiszen magyar nyelvű előadásokat hallgattak egyetemi tanulmányaik során, de kihívást is jelent, mert hosszabb (10 oldalas) román nyelvű ösz szefoglalót is kell készíteniük, és románul kell bemutatniuk a védés során, hogy a vizsgabizottság tagjai, a román oktatók is megértsék. A magyar egyetemi hallgatók által évente Marosvásárhelyen megszervezett Tudományos Diákköri Konferencia (TDK) kiegészíti a magyar nyelven történő okta - tást. A fogorvostan-hallgatók számára is lehetőséget nyújt arra, hogy a diákköri szakcsoportokban és/vagy a szakdolgozat elkészítése érdekében végzett tanulmányaikat bemutassák magyar nyelven. A dolgozatok össze fog - lalói nyomtatásban is megjelennek az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Orvos- és Gyógyszerészeti Szakosz tályának a lapjában, az Orvostudományi Értesítő különszámában. A TDK lehetőséget teremt a más egyetemeken román nyelven tanuló magyar anyanyelvű hallgatók számára is, hogy bemutassák dolgozataikat, és részt vegyenek a különböző előadásokon, ahol hazai és külföldi meghívott előadók kutatásait ismerhetik meg. Az Orvostudományi Értesítő közli a tudo mányos munkákat, és ezáltal teljesül az EME célkitűzése: „a tudomány művelése és magyar nyelven való terjesztése”[4]. A magyar nyelvű fogorvostudományi oktatást, valamint a szülőföldön való boldogulást jelentős mértékben segíti a Studium−Prospero Alapítvány is. A fogtechnikusok képzése Romániában csak román nyelven történik, ami kedvezőtlen hatással van a fogorvos–fogtechnikus kommunikációra. Azért, hogy elkerüljék a félreértéseket, a mindennapi szóhasználatban gyakori a román szakkifejezések használata vagy az angol rövidítések alkalmazása, például: műfogsor helyett protézis, gyökércsap helyett stift, számítógép vezérelte tervezés és megmunkálás helyett CAD–CAM. A XX. században elég volt a magyarságtudat és a magyar nyelvű fogorvostudományi oktatás ahhoz, hogy a magyar szakkifejezéseket megőrizzük és használjuk a betegellátásban és a tudományos munkákban. Elég volt az önmagunkkal szembeni igényesség, hogy ellenálljunk a hivatalos román nyelv beolvadást szorgalmazó hatásának, bár a szakvizsga és minden további vizsga román nyelven zajlott, megkövetelve a szaknyelv ismeretét. Ezzel szemben az utóbbi években a mindent elárasztó globalizáció és a technológia gyors fejlődése elvezetett oda, hogy úgy tűnik, nem tudunk lépést tartani, nincs még mindenre magyar szakkifejezés, illetve a magyarító próbálkozások nem tudnak meggyökeresedni. Felgyorsult világunkban teret hódítanak a rövid angol nyelvű szakkifejezések, amik az újdonság és a fejlődés varázsával hatnak, bekerülnek a mindennapi szóhasználatba még mielőtt kialakulna egyszavas magyar megfelelőjük. A XXI. században már nem akarjuk
