Fogorvosi szemle, 2022 (115. évfolyam, 1. szám)
2022-03-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE 115. évf. 1 . sz. 20 2 2 . 1 1 – 1 3 . n DOI https://doi.org/10.33891/FSZ.114.1.11-13 Erdélyben a XVI. században jelentek meg a fogorvoslással kapcsolatos első magyar nyelvű írások. Ezek tudomány-népszerűsítő szándékkal készültek, mert a tudományos munkákat latin nyelven írták. Az oktatás nyelve a latin volt a XVI–XVIII. században. A magyar nyelvű szakirodalom felbecsülhetetlen értékű alkotása az a 940 oldal terjedelmű kézirat, amely Ars Medica la tin címen vált ismertté. Az emberi test betegségeit és azok gyógykezelését ismerteti, külön tárgyalva a fogbetegségeket és a szájápolást, a reneszánsz kor ismereteinek színvonalán. Ez az első magyar nyelvű orvosi könyv, melyet 446 éve írt Lencsés György, aki a fejedelmi udvarban magas tisztséget töltött be, Nagyváradon született 1530-ban, és Gyulafehérváron halt meg 1593-ban. Lencsésnek sikerült mindent magyarul megfogalmaznia kora tudományának színvonalán, és latin vagy görög kifejezéseket csak kiegészítésként, magyarázatként használt. Az általa használt szakkifejezések nem változtak pl., száj, fog, vagy csak alig változtak az évszázadok során, pl., „alsó-, felső állkapca”, „fogaknak húsa”, „fogaknak fészke, ágya”. Péter Mihály Az erdélyi fogorvoslás története című könyvében ezt írja Lencsés könyvéről: „Szókincse meglepően gazdag és változatos. Lenyűgöző nyelvezetének elemi ereje, ősi zamata. Ma is élményt jelent szövegének olvasása.” [3]. Büszkék lehetünk rá, hiszen romániai egyetemi oktatókként mi is erre törekedtünk az elmúlt 30 év során. A XIX. században kezdődött a fogorvoslás oktatása Erdélyben. Kolozsvárott alapították 1872-ben az első erdélyi egyetemet (Kolozsvári Magyar Királyi Egyetem), amely a budapesti után az akkori Magyarország második egyeteme volt, és 1881-ben felvette a Ferenc József Tudományegyetem nevet. Itt vezették be a fogászati oktatást az Orvostudományi Kar hallgatói részére, fakultatív tantárgyként, 1890-ben. Azt követően, hogy létrehozták 1913-ban az első fogászati klinikát, megkezdődött a posztgraduális fogorvosképzés is, mindkettő magyar nyelven. A román–magyar hatalomváltást követően 1919 és 1940 között román nyelven, majd 1940 és 1945 között ismét magyar nyelven folytatódott az oktatás Kolozsváron. Az egyetem neve is változott ezekben a háborúk sújtotta években: I. Ferdinánd Király Tudományegyetem (a második bécsi döntésig), Kolozsvári Magyar Egyetem (Magyar Előadásnyelvű Állami Tudományegyetem), majd Bolyai Tudományegyetem [2, 3]. Fogorvostudományi Kar, Marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technológiai Egyetem, Marosvásárhely, Románia* Fogorvostudományi Kar, Temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Temesvár, Románia** A magyar nyelv használata a romániai fogorvosi oktatásban DR. SZÉKELY MELINDA*, DR. MATEKOVITS GYÖRGY** Jelen írás célja, hogy áttekintést nyújtson a magyar nyelv használatáról a romániai fogorvosképzésben. Az első rész röviden ismerteti az első magyar nyelvű erdélyi orvosi könyv fogorvosi vonatkozásait. A második rész bemutatja az erdélyi fogorvosi oktatás történetét a kezdetektől napjainkig, különös tekintettel a magyar nyelv használatára. Az egyetemi szintű fogorvosi oktatás 1890-ben kezdődött a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen mint fakultatív tantárgy az orvostanhallgatók számára. Az egyetem magyar tannyelvű graduális és posztgraduális fogorvosképzést biztosított az 1913–1919, valamint 1940–1945 közötti években, bár 1921–1940 között Szegedre költöztették. A kolozsvári egyetem, többszöri névváltoztatás után, Bolyai Tudományegyetem lett, és a magyar tannyelvű Orvostudományi Karát 1945-ben áthelyezték Marosvásárhelyre. Itt az 1948-as tanügyi reform következtében vált Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetté, és létrehozták a Fogorvostudományi Kart, melynek működése megszűnt 1951 és 1960 között. A magyar nyelvű fogorvosképzést 1962-ben felváltotta a kétnyelvű oktatás: magyar és román nyelvű előadások voltak, de a gyakorlatokat csak román nyelven tartották. Jelenleg is így zajlik az oktatás, bár időközben Romániában rendszerváltozás volt, egyetemegyesítés, és többször változott az egyetem elnevezése. 2014-ben bevezették az angol nyelvű fogorvosképzést, ahol minden oktatási tevékenység angol nyelven zajlik. Végezetül megjelennek az egyéni gondolataink az anyanyelven történő oktatás és a magyar fogorvosi szaknyelv megőrzésének fontosságáról, valamint a román és angol szakkifejezések hatásáról. Összegezve, Romániában az egyedüli hely, ahol magyar nyelven történik a fogorvostudomány (elméleti) oktatása, az a Marosvásárhelyi „George Emil Palade” Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem Fogorvostudományi Kara. Kulcsszavak: magyar nyelv, Románia, egyetem, fogorvosi oktatás, fogászati szakkifejezések Tematikus melléklet Thematic section