Fogorvosi szemle, 2021 (114. évfolyam, 1-4. szám)
2021-06-01 / 2. szám
FOGORVOSI SZEMLE 114. évf. 2. sz. 2021. n 54 A rágószervi funkciózavar komplex kórkép, multi causalis betegség, szubjektív és objektív tünetekkel, illetve morfológiai és funkcionális elváltozások egymásba való átalakulásával [15]. Nem csak fájdalom, hanem a rágóizmok és nyaki izmok feszülése vagy állkapocs-mozgászavar, ízületi kattanás vagy crepitatio is jelentkezik. Oki kezelés csak akkor lehetséges, ha a kezelőorvos tudja, mely rágószervi struktúrák sérültek és milyen hatás okozta azokat, azaz sikeres kezelés csak pontos kórisme alapján történhet objektív leletek alapján. Ehhez ismerni kell a társuló egyéb betegségeket, gyógyszeres kezelését és az esetleges korábbi traumákat. Természetesen fel kell mérni a fogpótlás, occlusio állapotát, parafunkciók meglétét, amelyek rágószervi funkciózavar kialakuláshoz vezethetnek. Pszichoszociális faktorok (depresszió, félelem-problémák) szintén etiológiai tényezők lehetnek [13]. A rendkívül színes kórkép korrekt diagnózisának fel - állításában és a megfelelő terápiás döntés meghozatalában az segíthet, ha a beteg minél előbb gna to ló giá ban jártas fogorvoshoz kerül, akinek ezen megbetegedések kórismézésében nagy jártassága van. Mivel a panaszok összefüggésben állnak más társuló betegségekkel, és a betegek számára nem egyértelmű a tünetek lokalizációja az orofacialis regióban, ezért a CMD-s betegek gyakran háziorvosukhoz vagy más szakorvoshoz is fordulnak. Ezért tűztük ki célul, hogy a CMD-s páciensek adatait 10 éves tapasztalataink alapján összegezzük, és rámutassunk a betegséget kiváltó, fenntartó és prediszponáló tényezőkre, valamint a diagnosztikai és terápiás összefüggések feltárásával a gyakorló orvosok figyelmét felkeltsük a CMD-re. Jelen ismereteink szerint hasonló vizsgálati eredményekről, különösen a hazai szakirodalomban eddig kevés és kisebb esetszámon végzett közlemény jelent meg [10, 19, 24, 28, 30, 31]. Anyag és módszer 2008. január 1-től 2017. december 31-ig a gnatológiai szakrendelésre beutalt (állkapocs-ízületi megbetegedésre gyanús) betegek adatait rögzítettük, és ezeket retrospektíve elemeztük. Vizsgált esetek A 10 év alatt 1741 páciens adatait gyűjtöttük össze, életkoruk hisztogramját, szélsőértékeit és átlagéletkorukat az 1. kép szemlélteti. Az összes eset 80%-a (N = 1393) felnőtt volt, míg a < 18 éves korosztály (N = 348) kisebb hányadot tett ki. Mindkét korcsoportban a nemek aránya hasonló volt, erősen női dominanciát (nő/férfi arány: < 18 éves: 3,8, felnőtt: 3,6) igazolva. A férfiak és a nők átlagéletkora között nem volt lényeges különbség (37 ± 19 vs. 38 ± 19 év). Összességében a legtöbb beteg a 20–40 éves korcsoportba tartozott. A betegek 56%-a (N = 977) fogszakorvosnál jelent meg, míg mások (N = 764) háziorvoshoz vagy más szakorvoshoz fordultak először panaszaikkal. Megjegyzendő, hogy az első alkalommal is a fogorvosnál jelentkezők a fiatalabbak (34 ± 18 vs. 42 ± 20 év) és do mi nánsan a nők voltak (58% vs. 42%; p = 0,002), összehasonlítva azokkal, akik a háziorvost vagy más szakorvost kerestek fel panaszaikkal. A rögzített adatok Az összegyűjtött adatok a mindennapi gyakorlatban alkalmazott vizsgálati protokoll szerint (kórelőzmény, klinikai vizsgálat, occlusiós diagnosztika, funkció-analízis és képalkotó eljárások eredményei, a megállapított diagnózisok, kezelések) kerültek feldolgozásra. A beutalt CMD-s páciensek kórlapon rögzített részletes adatait visszakereshető módon, számítógépen rögzítettük. Az életkoron és a nemen kívül külön feljegyeztük a fog(szak)orvosi és a háziorvosi, valamint egyéb szakorvosi beutalóval küldött betegeket. A klinikai adatok mind az 1741 esetben rögzítésre kerültek. Az első megjelenéskor a panaszok óta eltelt idő is feljegyzésre került. A rögzített tünetek és panaszok a következők szerint szerepeltek: orofaciális fájdalom lokalizációja és jellege, állkapocsmozgás-zavarok (deviatio, deflexio, korlátozott szájnyitás, deflexio és korlátozott szájnyitás, hypermobilitás, hypermobilitás és deviatio), ízületi érintettség, ízületi hangjelenség, statikus és dinamikus fogérintkezési zavarok, izomérintettség, parafunkciók, testtartási eltérések, a CMD-t befolyásoló társuló betegségek, a klinikai vizsgálattal megállapítható orthodontiai anomáliák (mély-, fedő-, kereszt-, nyitott és élharapás; progénia), fogszabályozási beavatkozások, egyéb malocclusio, hiperbalansz érintkezések, tinnitus [2], pszichoszociális érintettség és a gnatológiai diagnózis. „Pszichoszociális érintettség” predisponáló és/vagy fenntartó tényezőt a páciens anamnézise, magával ho-1. kép: A tanulmányban elemzett esetek életkorának hisztogramja
