Fogorvosi szemle, 2021 (114. évfolyam, 1-4. szám)

2021-03-01 / 1. szám

FOGORVOSI SZEMLE 114. évf. 1. sz. 2021. n 34 osztályos szájsebészetre utaltuk a pácienst, illetve arc - koponya MR-vizsgálatot kértünk. Az elkészült szövet­tani és MR-vizsgálat eredménye: bal oldali sinus maxil­larist kitöltő diffúz nagy B-sejtes lymphoma. A pácienst sürgősséggel haematológiai osztályra küldtük, ahol felvették őt. Pozitronemissziós tomográ­fiás (PET-CT) vizsgálat történt, mely a bal sinus maxil­la rist kitöltő, annak medialis és lateralis falát destruáló, a környező lágyrészekbe és a koponyabasis felé is ter­jedő térfoglaló folyamatot mutatott, viszont más loka­­lizációban rosszindulatú folyamatra utaló jel nem mu­tatkozott. A vizsgálatok alapján a diagnózis: I/A-E stá -di u mú high-grade B-sejtes lymphoma, ezért a páciens 4 sorozat rituximab-cyclophosphamid-doxorubi cin-vin cris­­­­tin-methylprednisolon immunkemoterápiás kezelést ka­­pott 21 naponként (R-CHOP21), a központi idegrend­szer hez közeli lokalizáció miatt intrathecalis ke mo­pro fi laxissal kiegészítve. A kezelés közbeni PET-CT-vizsgálata komplett metabolikus remissziót mutatott, kezelését ezért még két sorozat immunkemoterápiával egészítették ki. 3 havonkénti haematológiai és MR-kontrollja során eddig relapsus nem jelentkezett. A páciens általános állapota kifejezetten jónak bizo­nyult a kezelés alatt, ezért 6 hónap elteltével a definitív fogászati ellátásának nem volt kontraindikációja. Preprotetikai kezelés során supra- és subgingivális depurálás, kürettálás történt, illetve a páciens instruá­lására és motiválására is nagy hangsúlyt fektettünk [6]. A szájhigiénia javult. A klinikailag bal alsó első moláris fog valójában mesioangularis helyzetben lévő második moláris. A fog mobilis volt, mesialisan 7-8 mm tasak­mélység volt szondázható, nagy kiterjedésű amalgám restaurátummal, illetve secunder caries-szel. A fogat a szervezet számára potenciális veszélyt jelentő gócnak ítéltük meg [5]. A leírtak miatt a fog eltávolítása mellett döntöttünk. A frontfogak nyaki területén abrasio volt megfigyel he - tő, ezeket kompozit restaurátumokkal láttuk el. Jobb fel­ső második premoláris fogban a kompozit restaurátum mellett secunder caries volt megfigyelhető, illetve a jobb felső első moláris fogban lévő amalgám restaurátum mellett is. Ezen fogakat direkt kompozit restaurátummal láttuk el. A szanálást követően a foghiány a Fábián és Fejérdy protetikai osztályozás szerint a felső állcsonton 1/B, az alsó állcsonton 2/B osztályba tartozott. A bal felső első és második premoláris fogak az en­dodontiai ellátást követően panaszmentesek voltak kli­nikailag és radiológiailag egyaránt. A hosszú távú ideig­lenes restaurátumok eltávolítása után a klinikai korona mintegy kétharmada hiányzott, így csonkkiegészítés céljából öntött csapos műcsonkot terveztünk [13]. A protetikai kezelési terv a felső állcsonton 3 tagú distalisan szabad végű fémkerámia hídpótlás készíté­se volt. Leplezett horgonykoronák: bal felső első és második premoláris, leplezett hézagfog: bal felső első moláris, mely szabad vég. Jóllehet a szakmai irányel­vek szerint nem javallott öntött csapos műcsonkkal el­látott pillérfogakra szabad végű hídpótlást tervezni [10], ez esetben azonban az alapbetegség miatt a fogatlan bal felső moláris terület maximális tiszteletben tartására kellett törekedni a rágóképesség minél hosszabb távú helyreállításakor, az esztétikai és funkcionális igények kielégítésével. Az alsó állcsontra a páciens szeretett volna implantátumon elhorgonyzott rögzített fogpótlást, azonban az alapbetegség miatt részleges lemezes fog­pótlást terveztünk. A bal alsó első premoláris fog gyö­kérkezelt, nagy kiterjedésű kompozit töméssel, melyet fémkerámia borítókoronával terveztünk ellátni. A dentá­lis megtámasztást a bal oldalon rágófelszíni támaszték­kal, jobb oldalon a szemfogra kapocstartó fémkerámia koronán elhelyezkedő frézelt vállal biztosítottuk. A me­rev elhorgonyzás céljából öntött kapcsokat terveztünk. A páciensnek szerzett mélyharapása volt, ezért a ha - rapási magasság emelése szükséges volt. Kétfázisú egyidejű C-szilikon (Zetaplus és Oranwash, Zhermack GmbH, Marl Németország) szituációs lenyomatot vet­tünk kiinduláskor, melyre a fogtechnikai laboratórium­ban (Interdental Studio) támasztócsapos regisztráló sablon készült. Ennek segítségével meghatároztuk a kívánatos harapási magasságot, a maxilla térbeli hely­zetét arcív segítségével rögzítettük (8. kép). A beállí­tott harapást harapásrögzítő szilikon (Colorbite D, Zher - mack GmbH, Marl, Németország) segítségével rögzí-7. kép: Differenciáldiagnosztikai céllal készült orthopantomogram. A bal felső molárisok területén rendellenes morfológiát észleltünk, mely esetleges tumorgyanút vetett fel, ezért hisztológiai mintavétel és MR-felvétel készült. 8. kép: Maxilla térbeli helyzetének rögzítése arcív segítségével

Next

/
Thumbnails
Contents