Fogorvosi szemle, 2021 (114. évfolyam, 1-4. szám)

2021-09-01 / 3. szám

FOGORVOSI SZEMLE Érkezett: 2020. december 21. Elfogadva: 2021. február 3. DOI https://doi.org/10.33891/FSZ.114.3.120-130 Bevezetés A regeneratív parodontális sebészet két fő irányvonala; (i) újszerű műtéti eljárások kidolgozása, valamint (ii) pa­rodontális regenerációt elősegítő bioanyagok kifejlesz­tése. A műtéti beavatkozások fejlődése terén egyre in kább a minimálisan invazív műtéti beavatkozások ke­rülnek előtérbe [6, 7, 14, 20, 26]. A kismértékű lebeny­képzés előnye a konvencionális parodontális beavatko­zásokkal szemben, hogy jobb vérrögstabilitás érhető el, ami fokozza a seb regenerációs potenciálját. [1, 4, 24]. Hátránya azonban, hogy a minimális lebeny-eleváció miatt csökkent a direkt vizuális kontroll műtét közben. Számos szerző javasolja cone-beam computer to­mográfia (CBCT) alkalmazását [8, 12, 27, 28] olyan esetekben, ahol a konvencionális diagnosztikus mód­szerek (direkt klinikai mérések és intraorális röntgenfel­vételek) nem nyújtanak elég információt a defektusok morfológiájáról. A fent említett közleményekben a de­fektusok vizsgálata a CBCT kétdimenziós (2D) sa git­tá lis, koronális és axiális orientációjú szeletein történt. Radiológiai képrekonstrukciós eljárásokkal (szegmen­táció) azonban virtuális 3D-s modellek állíthatók elő a CBCT adathalmazból, melyeken feltérképezhető a va - lós 3D-s defektusmorfológia [13, 18, 21, 23]. Ezen cikkek többsége ún. „thresholding”, azaz határ­érték alapú szegmentációs algoritmust alkalmaz [13, 18, 23]. Hátránya, hogy az algoritmus nem tesz különbsé­get anatómiai struktúrák és fém műtermékek között, ezért a modellek kevés diagnosztikus információval bírnak. 2020-ban publikált közleményben csoportunk egy félautomatikus szegmentációs módszert dolgozott ki fogak és alveoláris csont rekonstrukciójára, mely se­gítségével valósághű virtuális modellek hozhatók létre parodontális defektusok 3D-s vizualizációja és sebé­szeti beavatkozások tervezése céljából [21]. Azonban Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Parodontológiai Klinika, Budapest, Magyarország* Empresa de Base Tecnológica Internacional de Canarias, S.L. (EBATINCA), Las Palmas de Gran Canaria, Spanyolország** Department of Prevention and Communal Dentistry, Sechenov First State Medical University, Moszkva, Oroszország*** Virtuális tervezés és volumetrikus kiértékelés egy komplex parodontális defektus regeneratív-rekonstruktív sebészi ellátásában Egy eset bemutatása DR. SÓLYOM ELEONÓRA*, DR. PALKOVICS DÁNIEL*, DR. PINTÉR CSABA**, DR. FRANCESCO GUIDO MANGANO***, DR. WINDISCH PÉTER* (DR. SÓLYOM ELEONÓRA és DR. PALKOVICS DÁNIEL megosztott első szerzők ) Célkitűzés: Célunk egy parodontális defektus regeneratív-rekonstruktív sebészi ellátásának és a műtétek digitális tervezé­sének bemutatása hibrid virtuális modell alapján, továbbá a pre- és postoperatív cone-beam computer tomográf (CBCT) felvételek pontos térbeli illesztésével a változások digitális kiértékelése. Vizsgálati anyag és módszer: Félautomatikus szegmentációs módszer alapján a CBCT-ből előállított, keményszöveti modellt és az intraorális szkennerrel vett digitális mintát identikus anatómiai pontok alapján történő illesztését követően terveztük a sebészi beavatkozásokat. Első lépésben a 26-os fog eltávolításával egybekötött alveolus prezevációt végeztük el az „extraction site development (XSD)” technika alapján. Majd a 24-es és 25-ös fogakat érintő defektus minimálinvazív regeneratív célzatú ellátását végeztük. A preoperatív és postoperatív CBCT felvételek illesztésével és szubtrakciójával volumetrikusan és lineárisan értékeltük ki a beavatkozások eredményét. Eredmények: Az érintett területen összesen 0,44 cm3 keményszöveti többlet keletkezett. Ezzel együtt megfigyelhető kismértékű marginális csontrezorpció, melynek mértéke összesen 0,11 cm3 . Lineáris mérések alapján 24-es és 25-ös fogak körül kialakult cirkumdentális, horizonto-vertikális defektus átlagosan 53,88 ± 36,84%-os keményszöveti telődést mutatott, a kresztális csontszél kismértékű lebomlása és 1,22 ± 0,87 ínyrecesszió kialakulása mellett. Konklúzió: Megállapítható, hogy valósághű hibrid modellek segítségével nagy alapossággal tervezhető meg re ge ne ratív­rekonstruktív sebészeti beavatkozások lépései. Valamint pre- és postoperatív CBCT felvételek szub trak ció já val meg­ismerhettük a defektus gyógyulásának mechanizmusait. Kulcsszavak: virtuális műtéti tervezés, regeneratív-rekonstruktív parodontális sebészet, CBCT, szegmentáció, 3D radiológiai képrekonstrukció Esetismertetés 114. évf. 3 . sz. 20 2 1 . 1 2 0 – 1 30 . n

Next

/
Thumbnails
Contents