Fogorvosi szemle, 2020 (113. évfolyam, 1-4. szám)

2020-09-01 / 3. szám

FOGORVOSI SZEMLE113. évf. 3. sz. 2020.n

101

plex flóra tagjaként jelenlévő, lassabban fejlődő Acti no myces telepeket. Ilyen baktériumok lehetnek a Sta phy - lo coc cus, a Streptococcus törzsek és különböző fakultatív és obligát anaerob Gram-negatív pálcák. A sikertelenség harmadik okaként pedig korábbi antibiotikus kezelést lehet megnevezni, ugyanis a szövetekben felhalmozódó antibiotikum megváltoztatja környezete oxido-redukciós potenciálját és így meggátolja az actinomycesek növekedését, illetve elpusztítja azokat, ezért a sikeres tenyésztés érdekében érdemes több mintát venni. Abban az esetben, ha ilyen technikával vett mintából nem lehet kitenyészteni az acti no my ce se ket, de a minta neu tro -phy lokban gazdag volt, akkor azt is, mint az acti no myco ticus fertőzés jelét kell számba venni [30].

A genusba sorolás nehézségei, egyes speciesek szo - katlanul lassú növekedése valószínűsítik, hogy az actino mycesek által okozott infekciók előfordulása sokkal gyakoribb, mint a mikrobiológiai tenyésztéssel megerősített esetek száma [4]. Az izolálásuk után a baktérium speciesek identifikálása, genusba, majd species-szintű besorolása a következő fontos lépés. Jelenleg az Actino myces genusba tartozó klinikai izolátumok speciesszintű meghatározása a fenotípusos jellemzőkön alapuló módszerekkel meglehetősen nehézkes, ami megaka dá - lyoz za rokonsági fokuk megismerését, természetes tulajdonságaik, természetes lelőhelyük, pontos pre va lencia adataik megismerését, és a patogenitásban betöltött szerepük felmérését [7]. A legtöbb problémát a módszerek rossz reprodukálhatósága, a törzsek biokémiai inaktivitása, lassú növekedése és a speciesek közötti közeli rokonság okozza. A szerológiának nincs jelentősége az actinomycosis diagnózisában [5, 9, 10, 21], míg az agglutininek és a komplement-kötő antitestek megjelennek néhány cervicofaciális actinomycosisban szenvedő beteg szérumában, keresztreaktív antitestek lehetnek jelen más betegségfolyamatok, különösen a tu - berkulózis esetén.

Manapság egyre nagyobb tért hódítanak a mikrobiológiában a molekuláris diagnosztikai eljárások: úgymint a PCR módszerek, 16S rRNS gén szekvenálása, ARDRA módszer (Amplifikált Riboszomális DNS Analízis), DNSDNS hibridizáció, in situ fluoreszcencia hibridizáció [9], együtt a különböző molekuláris kémiai módszerekkel: (teljes-sejt fehérjeprofil meghatározás, riboszómális protein kimutatáson alapuló matrix assisted laser de sorp tion ionization time-of-flight mass spectrometry: MALDI-TOF MS módszer stb.), melyek sokkal pontosabb speciesszintű meghatározást eredményeznek [3, 28]. Ezeknek az újonnan bevezetett módszereknek köszönhetően az elmúlt években számos új Actinomyces speciest és hozzájuk genetikailag közel álló taxonokat írtak le különböző humán és állati forrásból, kórfolyamatokból. Annak ellenére, hogy ma már 49 ismert species van, a sejtések alapján számos eddig még nem ismert species is felelős lehet mind humán-, mind állati–növényi kórfolyamatokért. Még pontosabb molekuláris vizsgálatok fognak pontos képet adni a korrekt species adatokról. Mivel a szájüregi normál flóra alkotói, ezzel fontos endogén infekcióforrások, így egyre több bizonyíték van arra, hogy számos új, eddig még nem ismert species játszik szerepet szájüregi infekciókban.

Képalkotó eljárások

Bár lehet, hogy nem járulnak mindig hozzá a pozitív diagnózis egyértelmű felállításához, a képalkotó technológiák hasznosak lehetnek az Actinomyces törzsek által kiváltott suppuratív léziók és a rosszindulatú daganatok differenciál-diagnosztikájában [3, 15]. Napjainkban a különböző klinikai képalkotó eljárásokat rutinszerűen alkalmazzák a pontos diagnózis felállításához a legtöbb betegség esetén. Cervicofaciális actinomycosis esetén a képalkotó eljárások hozzásegítenek, hogy meghatározzák a lézió pontos helyét és kiterjedését azért, hogy elkülönítsék a folyamatot a neoplazmatikus folyamatoktól, kiértékeljék az esetleges csontdestrukció mértékét, észlelni lehet a nyálmirigyek érintettségét, valamint kö - vetni lehet a betegség progresszióját, illetve válaszát az alkalmazott terápiára. A számos képalkotó eljárás közül használatos az orthopantomogram felvétel (OPT), compu ter tomographia (CT), sialographia, scin ti gra phia, illetve az ultrahang (UH) [11, 15], bár ezek az eljárások az actinomycosisra nem specifikusak [31], de intra vé nás kontrasztanyaggal kombinálva a lézió határai jobban lát - hatók. A lézió centrális része általában alacsony den zi - tású (hypodens) vagy sok alacsony den zi tá sú részből áll össze, ezt az ott felszapo ro dott folyadék miatt lehet megfigyelni. A környező szövetekben a gyulladásos válasz következtében egy erősebb den zi tá sú zóna látható. Gallium scintigraphia esetén a lézió intenzív nuklid felvételt mutat, ahol a centrális rész foton-de fi ci ens része az abscessus vagy a tumor nec ro ti cus részét mutatja. A radioaktív nuk li do kat alkalmazó képalkotó eljárások kitűnően alkalmazhatók a lézió vasz ku la ri zált ságának megítélésére, így segítségükkel elkülöníthető, hogy gyulladásos vagy pedig tumoros eredetű az elváltozás. Ezek a diagnosztikai eljárások továbbá alkalmasak a betegség kórfolyamatának megbecsülésére, illetve a terápia hatására bekövetkező változások detektálására is. Nyálmirigy érintettség esetén jól használható a sia logra phia: az érintett nyálmirigyben a lézió helyén a kont - rasztanyag felszaporodik, vagy szabálytalan lefutású üregeket rajzol ki, illetve kompressziós esetekben kontrasztanyag-hiá nyos foltok hívhatják fel az orvos figyelmét a betegségre. Ac ti no my co ti kus léziót ultrahanggal vizsgálva hy per echos foltokat detektálhatunk, ami a fi b ro -sis nak és multiform ab sces sus ok nak tulajdonítható [30]. Ez felhasználható az actinomycosis differenciál-diag nó zisá nál: a közönséges abscessusok ugyanis echo men te sek vagy hy po echo sak a felhalmozódott genny következtében. Fogászati panoráma röntgenfelvételek, a számítógépes to mog rá fia (CT) és a mágneses re zo nan cia képalkotás (MRI) szintén értékesek a szövet érintettségének (hogy a csontszövet érintett-e) és a gra nu lo ma tó zus lézió loka li zá ciójának, méretének és méretének értékelésében [30, 31]. Azonban ma még leszögezhetjük, hogy önmagában egyetlen képalkotó eljárás sem képes az