Fogorvosi szemle, 2019 (112. évfolyam, 1-4. szám)
2019-12-01 / 4. szám
FOGORVOSI SZEMLE 112. évf. 4. sz. 2019. 106 – 10 7 . n Tisztelt Professzor Úr, tisztelt Szerkesztőbizottság! A Fogorvosi Szemle 112. évfolyama, a 2019. évi 2. sz. szám 59–61. oldalain Dr. Orsós Mercédesz, Dr. Moldvai Júlia, Dr. Németh Orsolya szerzők tollából „Speciális ellátást igénylő páciensek orális egészsége” főcímmel, „Összefoglaló referátum” alcímmel megjelent figyelemre méltó munka információtartalmához legyen szabad megjegyzést, valamint néhány lényeges és fontos kiegészítést tenni. A dolgozat szerkezetéhez igazodva az első fejezet rész megállapításaihoz tenném az első megjegyzést. A cikk szerzői szerint a világon élő közel 1 milliárdra, valamint a Magyarországon 500 000 főre becsült fogyatékosok száma nyers adatként felfogva nem igazán alkalmas tisztítás nélkül szakmai következtetések levezetésére. Ennek tükrében nyilvánvaló, hogy a szerzők a dolgozatban e tekintetben nem is törekedtek a számok releváns és pontosabb értelmezésére, valószínűleg elfogadva a [16.] számú hivatkozott irodalomból citált megállapítást, miszerint „A fogyatékkal élők heterogén csoportot hoznak létre, így nem oszthatjuk őket ’klasszikus’ csoportokba, hiszen az egészségi állapotuk mellett a környezet és a személyes faktorok befolyásolják státuszukat.” Megjegyzendő, hogy a szerzők által hivatkozott, 2007- ben készült A. Park jegyezte tanulmány 9. fejezetében, jellegzetes brit környezetből származó és több fogyatékossági szegmens adataiból levont következtetések összefüggéseiben tesz megállapításokat, melyeket egyébként egy 2011 évi, szintén A. Park által jegyzett tanulmány további áttekintésekkel jelentősen finomít. Nem tűnik igazán szerencsésnek, hogy a brit tanulmány konklúzióit 12 év távlatából kritika nélkül fogadjuk el. Annál is inkább, mert a KSH 2018-as elemzése alapján a 2016. évben végzett Mikrocensus felmérésének feldolgozása során – hazai adatok – tükrében teljesen egyértelmű, hogy a fogyatékkal élők Magyarországon nem heterogén csoportot képeznek, hanem csoportjellemzők alapján tagozódva, didaktikailag önálló csoportokat alkotnak. Ez egyébként nem ütközik a 2001-ben a WHO által módosított fogyatékossági és osztályozási állásfoglalással. Ilyen csoport például az epidemiológiailag is jelentős Down-szindrómás betegek csoportja, amiben az azonos genetika eredet – a 21-es kromoszóma numerikus elváltozása – következtében megjelenő szájüregi elvál tozások, betegenként kevés eltéréssel, jól diagnosztizálhatók. Ezen okból, valamint együttműködő szellemi kvalitásaik miatt a fogászati kezelés és gondozás protokoll szerint elvégezhető. Ugyanebben a fejezetrészben állapítják meg a szer zők, hogy a speciális ellátást igénylő betegek irodalmának áttekintése során fogorvosi aspektussal igen kevés publikációval találkoztak. Felhívnám a szerzők szíves figyelmét az 1975 áprilisában Drezdában rendezett Német Gyermekfogászati Társaság Nemzetközi Kongresszusán elhangzottakra és a kongresszus által elfogadott „Fogyatékosok fogászati ellátásának gyakorlati szempontjai” irányelvre, melynek kidolgozásában és hazai adaptációjában dr. Tóth Károly, a szegedi egyetem egyetemi tanára úttörő szerepet játszott. Ennek következményeként került közlésre az Egészségügyi Minisztérium „Szociális gondoskodás” című kiadványának 1978. évi VII. évfolyamában a „Gondozottak fogászati vizsgálata és ellátása a pándi elmebetegeket ellátó szociális otthonban” című problémafelvető írás. Ezt követően 1979-től a nagykátai Járási Szakrendelő Intézetben teljes háttérrel valósult meg a mentális és genetikai fogyatékosok fogászati ellátása. A tevékenységről 1980–1984 között több MFE tudományos ülésen, kongresszusokon előadásokkal és poszterrel számoltak be, melyek a kongresszusi összefoglaló absztraktokban és a tudományos ülések összefoglalóiban jelentek meg. 1998 és 2008 között Phare pályázatból valósult meg és működött a Szabolcs utcai OTE telephelyen a Downszindrómás fogyatékosok protokoll szerint történő fogászati ellátása. Az 1990-től a Madarász utcai Gyermekkórház heti három alkalommal biztosította a mentálisan sérült gyermekek fogászati ellátását. 2014-től a DOWN Alapítvány és a SE Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinika között létrejött együttműködési szerződés alapján látják el altatásban a rászoruló mentálisan fogyatékosokat. A Down Egyesület a DOTE Fogorvostudományi Karával együttműködve gondoskodik a Down-szindrómás betegek altatásban történő ellátásáról és a fogmegtartó tevékenység megvalósításáról. A budapesti Irgalmasrendi Kórházban működő Down koordinációs Központ 17 szakrendelésen – köztük fogászaton – fogad speciális ellátást igénylő betegeket. Mindezen ténykedésekről és az ezzel kapcsolatos Reflexió Dr. Orsós Mercédesz, Dr. Moldvai Júlia, Dr. Németh Orsolya: Speciális ellátást igénylő páciensek orális egészsége – Összefoglaló referátum című cikkére DR. SÁGHY TAMÁS Levél a szerkesztőnek
