Fogorvosi szemle, 2018 (111. évfolyam, 1-4. szám)
2018-03-01 / 1. szám
18 FOGORVOSI SZEMLE ■ 111. évf. 1. sz. 2018. koriságát mintegy 60-80%-kal lehetne mérsékelni. [89] Emellett, tág tere van a szájüregi daganatok korai felismerésének és korai kezelésének a szűrővizsgálatok útján. Minthogy a korábbi stádiumok kezelése jobb gyógyulási eredményeket ígér, a rákot megelőző állapotok és korai invazív rák korábbi felfedezésére irányuló szűrővizsgálattól a helyzet javulása remélhető. [63] Szájüregi szűrővizsgálatok A szűrővizsgálatok célközönsége az egészséges vagy magukat egészségesnek vélő, panasz- és tünetmentes személyek. A szűrővizsgálatot azzal a szándékkal végzik, hogy bizonyos „célállapotok” fennállását valószínűsítsék, vagy éppen kizárják. A célállapot lehet betegségek kialakulásában szerepet játszó kockázati tényező, a betegségek keletkezése számára talajt jelentő megelőző elváltozás vagy kialakulásuk kezdeti szakaszában lévő betegség. A szűrővizsgálatnak köszönhetően korábban kerülhet sor célszerű kezelésre, mint anélkül, ennek következtében javulnak a vizsgált személyek életkilátásai és életminősége is. A szűrővizsgálat a rákmegelőző állapotok és korai rákok idő előtti felismerése és kezelésre juttatása révén képes lenne elejét venni a súlyosabb, fatális kimenetelnek. Különösen a magas kockázatú népesség szűrővizsgálatának hozamában számos szájüregi rákesetet ismernek fel, ezek egy hányadát még kezelésre alkalmas állapotban. [14] Nagy anyagot áttekintő metaanalízis szerint a megtekintéses vizsgálat és tapintás alkalmas a szájüregi rákok korai stádiumban való felismerésére. [70] Szűrővizsgálati és diagnosztikus vizsgálómódszerek Anatómiai helyzetüknél fogva a szájüregi elváltozások szemmel láthatóak és kézzel tapinthatóak, ezért szűrővizsgálatuk módszerei egyszerűek: megtekintés és tapintás. Mindenekelőtt ki kell kérdezni a vizsgált személyt dohányzási és alkoholfogyasztási szokásairól. Ezután gondosan meg kell tekinteni a szájüreg képleteit, az ajkakat, a pofanyálkahártyát, a fogínyt, a nyelv felső és alsó felszínét, a szájfeneket, a kemény és lágy szájpadot, valamint a garatot. Végül meg kell tapintani a nyaki és az áll alatti nyirokcsomókat. [26] Ha a megtekintés és tapintásos vizsgálat gyanút kelt, próbakimetszést és szövettani vizsgálatot kell végezni. [75] Szájüregi daganatok klinikai kórismézésében további kiegészítő eljárásokat alkalmazhatnak, úgymint CT és MRI az érintett nyirokcsomók kimutatására, továbbá toluidin-kék festés [75], brush-biopsziával sejtminta nyerése citológiai vizsgálatra [18] és a fluoreszcens képalkotás [79]. Szervezett és alkalomszerű szűrés Tudvalévő, hogy az egészségügyi ellátórendszerben a szűrővizsgálatokat célzottan és szervezetten, azaz a népességnek az életkor alapján veszélyeztetettnek minősülő hányada személy szerinti nyilvántartása, személyes meghívása és követése útján, tehát népegészségügyi programok formájában, valamint alkalomszerűen, azaz bármely más okból létrejövő orvos-beteg találkozás alkalmát kihasználva, vagy a panaszmentes, egészségéért aggódó páciens kérésére, tehát az orvosi tevékenység részeként alkalmazhatják. Az alkalomszerű szűrés elvégzése csakis az orvos ítélőképességétől és az „onkológiai éberségétől” függ. Ezzel szemben a szervezett szűrés feltétele egy objektív kritérium: a célbetegségből származó halálozás szűrővizsgálatnak tulajdonítható mérséklődése a céllakosságban. Nemzetközi szakmai közmegegyezés szerint a szűrővizsgálati módozat hatásosságát népességalapú randomizált, kontrollált vizsgálatban (RCT) kell megállapítani. [10, 59] Ennek a feltételnek a mammográfiás vizsgálaton alapuló emlőszűrés [76, 88] és a székletbeli rejtett vérzés kimutatásán alapuló vastagbélszűrés felel meg. [35, 47, 55] Kivételnek tekinthető a morfológiai alapú citológiai vizsgálattal végzett méhnyakszűrés. Ennek hatásosságát ugyanis az északi országokban folytatott szűrési tevékenység még az előtt bizonyította, mielőtt a fenti feltételrendszerről szakmai közmegegyezés született. [49, 52], E három szűrővizsgálati módozat szerepel a mértékadó ajánlásokban [20], tehát a kormányzatok politikai akaratának kinyilvánítása és egészségpolitikai döntése nyomán e három esetben kezdeményezhető szervezett, a teljes népességnek az élekor alapján meghatározott, veszélyeztetettnek minősülő hányadára kiterjedő, lakosságlista alapján személyes meghívást és követést alkalmazó népegészségügyi lakosságszűrés. A célzott, szervezett lakossági szájüregi szűrés? A mai napig egyetlen népességi szűrővizsgálat ismert, amelyben a halálozás mérséklődéséről mint végpontról számolnak be. Az indiai Kerala állam 13 geográfiai régiójában véletlenszerű válogatással, 7 régióban végeztek megtekintéses szájüregi szűrővizsgálatot, 6 régió pedig kontrollként szolgált. A szűrt lakosságcsoportban 1996 és 2008 között háromévenként, 4 alkalommal, képzett egészségügyi személyzet megtekintéses vizsgálatára került sor. A 12 éves követési idő alatt 138 szájüregi rák miatti halálozás következett be (14,4/100000), a kontrollcsoportban pedig 154 volt a betegségspecifikus halálozás (17,1/100000) [71, 72, 73] Mindazonáltal pártatlan bírálók az eredményeket nem ítélik statisztikailag jelentősnek. [14] A világ számos fejlett és fejlődő országában végeztek lakossági szájüregi szűrővizsgálatokat, azok azonban adósak maradtak a hatásosságnak a halálozás mérséklődésével mért bizonyítékával. Az adatok gondos mérlegelése után számos mértékadó szakmai szervezet tett nemleges ajánlásokat: a szájüregi szűrés szervezett lakosságszűrésként nem alkalmazható. A UK National Screening Committee (UKNSC) szerint nem rendelkezünk megbízható szűrési teszttel vagy tesztek kombinációjával; nincs megfelelő, a szűrésben alkalmazható biomarker, így nem lehet megbízhatóan meg
